Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Feld István – Szekér György: A golopi késő reneszánsz kastély
JEGYZETEK 1. Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történed földrajza. 1. Bp., 1987. 87-88. IV. László eg)' datálatlan oklevelében említett „terra Guleb" - melyet egy Márton nevú királyi pecér kért adományul atyafiságával együtt - valószínűleg Golop része lehetett, esetleg azonos Alsógoloppal. Ld. Szűcs Jenő': Sárospatak kezdetei és a pataki erdőuradalom. Történelmi Szemle, 35, 1993, 1-2. 15., 43-44. 2. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. 1. Bp., 1890. 348.; H. Takács Marianna: Magyarországi udvarházak és kastélyok. Bp., 1970. 92., 193. Az 1525. évi oklevélre ld. még Kubinyi András: Opponensi vélemény „Feld István: 16. századi kastélyok régészeti kutatása Északkelet-Magyarországon c. kandidátusi értekez.éséről" c. kézirata 6. oldalát. Kubinyi itt - különösebb indoklás nélkül - egy ház létére következtet a szóban forgó részbirtokon. Ld. még jelen munka 8. jegyzetét. 3. Magyar Országos Levéltár. Kamarai lvt. Acta Paulinorum. Elenchus summarius 159. 4. A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára. Sajtó alá rendezi: Géresi Kálmán. 3. Oklevelek és levelezések 1491-1600. Bp., 1885. 265. 5. H. Takács i. m. 93. 6. H. Takács i. m. 193. 7. Ferenczy Károly: Tűnődés Golopon. Műemlékvédelem, 24, 1980, 3. 172-185. 8. H. Takács i. m., 92-93. - Mi Maksay Ferenc: A magyar falu középkori településrendje. Bp., 1971. 123125., illetve Maksay Ferenc: Magyar birtokostársadalom a 16. század közepén. A rovásadóösszeírások vizsgálatának néhány tanulsága. In: Ünnepi tanulmányok Sinkovics István 70. születésnapjára. Szerk. Bertényi Iván. Bp., 1980. 191., továbbá Entz, Géza: Mittelalterliche Edelhöfe in Siebenbürgen. In: Forschungen íiber Siebenbürgen und seine Nachbarn. Festschrift für Attila T. Szabó und Zsigmond Jakó. Bd. 1. Hrsg. von Kálmán Benda et al. München, 1987. 241-252. nyomán eredetileg úgy véltük, hogy maga a „curia nobilitaris" a 16. században önmagában már csak egy nemesi jogú telket jelent - ahhoz hogy azon egy épületre következtessünk, a „domus et curia nobilitaris" megfogalmazásnak kell szerepelnie. Azonban Kubinyi András munkánk 2. lábjegyzetében már idézett opponensi véleményében ezzel szemben nyomatékosan hangsúlyozta, hog)' általában a „curia" megnevezések többségénél épülettel kell számolnunk. Úgy vélte - bár tézisét példákkal nem támasztotta alá - hogy az oklevelek contextusából általában megállapítható, hogy a „curia"-kifejezés melyik értelmezéséről lehet szó, illetve, hogy állt-e épület a telken. Álláspontunk szerint e kérdés részletes kifejtésével még adós történettudományunk. 9. A rajzi anyag eredetileg Feld István: 16. századi kastélyok régészeti kutatása Északkelet-Magyarországon című kandidátusi disszertációjához. Kézirat. Bp., 1994. készült. Jelen tanulmányunk e diszszertáció Golopra vonatkozó fejezetének átdolgozott változata. 10. Feld István: Vay kastély, Golop. In: Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke. 4. füzet. Tokaj és környéke. Szerk. Szabadfalvi József és Cseri Miklós. Miskolc, 1992. 17-18. 11. Ezt az átalakítást - amely azonban az emeleten nem volt megfogható - az adott terjedelmi korlátok között nem áll módunkban részletesen tárgyalni, erre csak egy tervezett monografikus feldolgozásban vállalkozhatunk. 12. A földszint több terében nagyobb felületen megmaradt a legkorábbi, csupán meszelt vakolat. 13. Az 1985. évi kutatás során kibontott kőfaragványok később sajnálatos módon elkallódtak s így ma csak felmérésekből és fényképfelvételekből ismertek. 14. H. Takács i. m.; Ferenczy i. m. 15. A 16-17. századi kastélyok legalsó szintjeinek ilyen értelmezési lehetőségére - számos közös épületlátogatás során - Koppány Tibor hívta fel figyelmünket. 16. A földszinti ablakok ilyen kialakítása általánosnak mondható az északkelet-magyarországi régióban, miközben az ezekkel megvilágított terek pontos funkcióját még másutt sem lehetett megnyugtatóan tisztázni. Minderre összefoglalóan ld. a 9. lábjegyzetben említett munkát. 17. így a régészeti módszerekkel is kutatott emlékek közül a simontornyai vár kapuépítménye említendő meg: Horler Miklós - H. Tabajdi Márta: A simontornyai vár. Szekszárd, 1987. 18. A térben legközelebbi párhuzam ehhez a pácini kastély hálószobája - ld. erre a 9. jegyzetben említett munkát. 19. Reneszánsz kastélyépítészetünk általános jellemzőire legutóbb: Decsényi Balázs - Koppány Tibor Orsi Károly: Magyar kastélyok. Bp., 1990. 11. skk. (A rajzokat készítette: Szekér György.)
