Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Feld István – Szekér György: A golopi késő reneszánsz kastély

6. kép. A kastély dél-északi metszete az északi „torony" keleti homlokzatával fiókos dongaboltozatról nem csupán az derült ki, hogy későbbi a főfalaknál emellett délnyugati falpillére takarja a déli fal legkorábbi, nyugati ablakát - de jellegzetes habarcsanyaga élesen elütött a terem ablakait először módosító építési periódus kötőanyagától is. (6. kép) Valószínűleg azonban csak a boltozatépítést követő átépítések során emelték ki az innen a déli saroképítménybe illetve az északi előtérből ide vezető ajtó kőkereteit, ácstokos megoldással pótolva azokat. Az utóbbi nyílást ekkor el is tolták nyugat felé, a földszint északi előtérét ugyanis különösen erősen érintette az épület egészét leginkább átformáló, a WL és BWL téglákkal jellemezhető építési periódus. Keleti felét osztófallal választották le, délkeleti falai teljesen újjáépültek egy új tüzelőberendezés és a már többször említett keleti magtárbővítménybe vezető átjáró kialakításakor. (7. kép) Északnyugati sarkában - ahol megfigyelhettük az eredeti gerendafödém fészkeit - boltozott lépcsőfeljáró került. Eredeti nyílásaiból - a homlokzatoknál említett lőréseket leszámítva - így csak a nagyterembe vezető ajtó keleti kőkeretfészkét és az északi saroképítményből egykor ide szolgáló átjáró káváit találtuk meg. Az északi „torony" földszintje a kutatásaink során feltárt részletek alapján eredetileg ugyanolyan födémmel rendelkezett, mint a déli földszinti „toronyszoba", ahol eredeti állapotában maradt ránk az egyszerű fiókos dongaboltozat. Ez utóbbi teret - leszámítva az ablak és az ajtó módosításait és az északi falba tört átjárót lényeges átalakítás szerencsés módon nem érte, egy egykorú „almáriumfülke" került viszont kibontásra nyugati falában. Az északi tér boltozatának pusztulása összefüggésben lehetett a nyugati fal előzőekben említett újjáépítésével, mely az északi ablak és a keleti lőrés elfalazásával is járt. Még mindezt megelőzően - mégpedig egy nagyobb, a földszinti terekben másutt is nyomot hagyott tűzvész után került sor az eredetileg ide nyíló déli főbejárat fülkévé alakítására, majd pedig teljes elfalazására illetve a kelet felé nyíló átjáró kőkeretének kiemelésére. Ez utóbbi módosítások egy része kapcsolatban állhatott fűtésrendszer átalakításával, legkésőbb ekkor bonthatták el azt a sarokkandallót, amelynek a délnyugati sarokban történt megépítése indokolhatta az eredeti bejárat - korábban már említett -