Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Détsy Mihály: Joannes Landi fundator

Landi a királyi végvárak építési teendői mellett esetenként a munkaterületén lakó birtokos nemesek építkezéseinek tervezését és művezetését is vállalta. 1634. május 26-án Eperjesről értesítette Rozsályi Kún László szatmári főkapitányt, hogy kérésére annak Rozsályban álló udvarháza építésének művezetésére a helyszínre fog utazni, amint feletteseinek Szatmárból való távozása erre lehetőséget fog adni. A felső-magyarországi generális engedélyezte, hogy a Szatmárba érkező robotosok eligazítása után Rozsályba mehessen. „Jövök tehát, és kérem, hogy mielőtt jönnék, ne kezdjék el alapozni azt a kőbástyát, ahol a konyha lesz, mert addig maradni fogok, amíg az alapokat egészen a víz fölöttig el nem készítik úgy, ahogy nagyságtoknak tetszeni fog. Addig foglalkoztassa a kőműveseket más dologgal, amíg az urak a generális úrral nem mennek haza, ami úgy hallom, hamarosan meglesz. Azután semmilyen más munkába nem kezdek, ha csak nem Rozsályban. Bárcsak legalább egy lovas szolgát kaphatnék magam mellé, aki tudná az egyenes útját. Mert tudom, hogy azok az urak néhány napon belül távozni fognak. Addig legyen türelemmel, és mennél hamarabb lehet, szolgálatára mielőbb elvárhat, még ha egyedül is jönnék." 1634 elején I. Rákóczi György erdélyi fejedelem meghatalmazottjai utján Eperjesen a király követeivel folyó tárgyalások során a sárospataki vár néhány éve épült „Új-bástyájának" becslését kérte, hogy építési költségét az uradalom zálogösszegéhez írattathassa. 1634. február 12-én így írt erről pataki prefektusának, Debreczeni Tamásnak: „Az kassai fundáló mestert kőmívesekkel együtt kellene az aestimálásra (becslésre) küldeni, az tudna illjen nagy épületet aestimálni."

14 Az eperjesi traktán a királyi követek hozzájárultak a fundáló, kétségtelenül Landi kiküldéséhez Patakra, de erre mégsem került sor. Debreczeni 1634. május 30án így írt urának: „Az kassai fundálóért mindjárt elküldtem volt, de beteges állapota miatt nem jöhetett, az innep utánra igérte magát. Delineáltatom [lerajzoltatom] örömest Patakot, és beküldőm Nagyságodnak."

15 Majd június 5-én folytatta: „Az pataki rajzolást itt hattam, ha az kassai fundáló eljő, és is lerajzoltatom és beküldőm Nagyságodnak."

16 A felmérésre és becslésre végül is nem került sor. 1636. február 12-én a prefektus a Rákóczi trónjára törő idősb Bethlen István háborús készülődése miatt így írt: „Az éppölet meglátására most ne jöjjön, maradjon továbbra az. Itt bizony most nem aestimál, ennek utána is idő lehet arra." Mint látni fogjuk, Landi ekkor már halott lehetett.

17 Forrásaink szerint 1634 nyarán Landi újra egészséges volt, és Szatmár várának szemléjére indult, de ebben váratlan esemény gátolta meg. Erről június 20-án Kassáról Melith Péter szatmári főkapitánynak írt levelében számolt be: „Tekintetes és nagyságos uram, mindig tisztelt patrónusom. A főméltóságú nádor úr [Esterházy Miklós] parancsára Szatmárba kellett volna jönnöm, de mivel az úton lator magyar nemesek kifosztottak, kénytelen voltam elhalasztani. Kérem főméltóságú nagyságos uraságtokat, bocsásson meg nekem, kiváltképp azért, mert most éppen Kassán az új bástya alapzatának építésére viselek gondot. Kérem, hogy a strázsamester úr még ne hívjon össze embereket sem benti, sem túlságosan távoli szolgálatra. Mert a nádor úr szigorú instrukciót adott, és a generális úr a befolyt pénzekről akar tőle számadást kicsikarni. Én patrónusa és védelmezője vagyok, mert igen jó katolikus. De nagyságos és tekintetes uraságotok gondoskodjék arról, hogy legyen felkészülve. Majd amikor jövök, uraságotok tetszése szerint több embert hivathatunk össze, és a szükséges orvoslásról gondoskodhatunk. Úgy értesültem, hogy minden készenlétben van, ami leginkább szükségesnek látszik. Igen nagyon kérem uraságotokat, ha Begányi János, aki Begánden lakik nem messze Beregszásztól, Szatmár felé jönne, vagy megtudná, hogy otthon van, szíveskedjék tisztes őrizetben tartani, mert ő volt a feje az összes rablónak, akik nemrég kifosztottak engem. Itt Kassán is fogva tartom egyik társát. Ugyanígy Fejérvári Feren-