Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Valter Ilona – Schőnerné Pusztai Ilona: A balogunyomi r. k. templom kutatása és helyreállítása

6. kép. A templom keleti nézete helyreállítás előtt A nagyunyomi templom gótikus átépítésére a 14. században került sor, ekkor a család anyagi ereje ezt még lehetővé tette. A szentély északi oldalához gótikus sekrestye épült, melynek gótikus kőkeretes bejárata a szentély északi falában nyílik. (8. kép) Ugyanekkor készült a szentély északi falában lévő gótikus pasztofórium és a déli hajó gótikus ajtókerete. A sekrestyével egy időben, azzal összeépítve készült a hajó északi oldala mellett a gótikus kápolna, amely kétboltszakaszos volt, ahogyan ezt a sarkokon és az északi fal közepén feltárt támpillér bizonyítja. Sajnos a templomhajó északi külső falán nem találtuk meg a boltozat nyomát, mert ott már a kutatás megkezdése előtt leverték a vakolatot, ezzel minden nyomot eltüntettek. Az viszont jól látszott, hogy a kápolnába közvetlenül a templomból nem vezetett ajtó. Minden bizonnyal a nyugati oldalon nyílott a kápolnába a bejárat. A festett gótikus vakolatnyomok azt mutatják, hogy a kápolna falát freskók díszítették. Ugyanekkor festették ki a templom szentélyét, és feltehetően ekkor készült a déli hajófal külső oldalán nyomokban megmaradt Szt. Kristóf-kép. A kápolnához hasonló építményt figyeltek meg a balatoncsicsói Szt. Balázstemplomrom feltárásakor.

21 A kora Árpád-korban épült román kori templom szentélye kívül egyenes, belül félköríves, hajója négyszögű. Ebben a korai templomban is volt kétpilléres karzat, annak vonalától induló kőlépcsőn lehetett megközelíteni a templom alatti kriptát. A korai templomot nyugat felé bővítették nagyméretű ha-