Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Valter Ilona – Schőnerné Pusztai Ilona: A balogunyomi r. k. templom kutatása és helyreállítása

zsindellyel fedett. Északról boltozott sekrestyéje van. Nyugaton két részes fa kórus áll, északon kő szószék. Alkalmas padjai vannak. Újonnan emelt egyetlen oltárán Mindenszentek tiszteletére festett kép van középen, feljebb Szentháromság festmény látható, ezen kívül angyalok, Szent Rókus és Sebestyén és Szent Rozália szobrai. Temető van a templom körül, amely sövénnyel van övezve. A kapu felé kripta van a templom alatt, (Györffi Nagy József, Tulok Péter, Tulok József és Gábori Nagy részére) A templomot hajdani katolikusok készítették és a plébániabeliek tartják fenn. 1780. május 19. - Szily-féle Visitatio" Kisunyom filiája. Hogy a templom mikor épült, nem tudható. Kissé hosszanti alakú, kőből készült. Teljesen boltozott. Fazsindellyel fedett, 500 személyt fogad be. Alkalmatos állapotban van, kivéve, hogy szűk. Két oltára van, a nagyobbik Mindenszentek, a kisebb új a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt. Nincs kápolnája, sem oratóriuma, kórusa azonban van, új, kőből készült. Szószéke a Boldogságos Szűz Mária oltárán. Kriptája van, a kapunál, a Tulok, Zanathi és Akacs családok számára. Tornya nincs, két harangja délen áll, falábakon. Boltozott kő sekrestyéje van. Temető a falun kívül található. 1815. szeptember 17. - Somogyi-féle Visitatio.

18 „Kiss Unyom" filiája. A templomot ki mikor építtette, semmi biztosat nem tudni. Szilárd anyagból épült, belül téglával borított a padozat. Fazsindellyel fedett, boltozattal ellátott. 300 személy befogadására alkalmas, Mindenszentek tiszteletére megáldott. Két oltára van és kórusa, szószéke, kriptája az Akats család temetkezésére. Torony szerepét a campanile tölti be a templom mellett, két haranggal. Sekrestyéje szilárd anyagból készült. Temető a házak során kívül van. 1841. június 3. - Bőle-féle Visitatio.

19 Kis Unyomi plébánia fiókhelysége, Nagy Unyomi fiók egyház. „Mely időben, és hitül építtetett... bizonytalan, hogy a régi plebániabeliektül építtetett légyen köz monda, terméskövekkel öszve vegyített téglákbul áll, bottal és fa sindellel ellátva... Minden szentek tiszteletére... Vagyon benne egy mellékoltár is Szent Péter és Pál tiszteletére felállítva, a Szent ereklét rejtő kővel mind a két oltár el vagyon látva vagyon köbül karzat... sírbolt, mely Akats családé... torony helett a harangok fa lábakon állanak... Sekrestye termés köbül... Vagyon temető hely is a házak sorain kivül. " A 19. század közepétől a leírásokban torony és új nyugati bejárat szerepel. Az épület kutatás előtti állapota A templom az 1980-as évek elejére rendkívül rossz állapotba került, nagyon időszerűvé vált a műemléki felújítása. Ezt meg kellett előznie a műemléki kutatásnak, amely a régészeti kutatást és a falkutatást foglalta magában. Az Országos Műemléki Felügyelőség Tudományos Osztályának megbízásából és költségén 1983. év nyarán történt a kutatás. Előzetesen, a kutatás megkezdése előtt rögzítettük a templom állapotát. Keletnyugati irányba tájolt, egyhajós épület, a hajónál keskenyebb, félköríves záródású szentélye van és ennek északi oldalához négyszögű sekrestye csatlakozik. A nyugati részen a homlokzatból kinövő karcsú torony emelkedik. A félköríves szentély keleti és déli falában keskeny román kori résablak nyílik, a déli szentélyfalon ugyanakkor egy később bevágott, nagyobb méretű szegmensívű ablak is van. A szentély fala magasított, párkánya eredetileg alacsonyabb volt. A hajó déli falában három szegmensíves ablak volt látható. Ezek az ablakok a nyugati toldással egy időben, a múlt század közepén készültek. A mállott vakolat alól már a kutatás előtt előtűnt a nyugati toldás falelválása. Három elfalazott román kori ablak is látszott a déli hajófalban, vörös színű festett keretezéssel. Ugyanilyen vörös színű kváderfestés volt