Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Valter Ilona – Schőnerné Pusztai Ilona: A balogunyomi r. k. templom kutatása és helyreállítása

1. kép. A templom kutatási alaprajza megfigyelhető a hajó dél-keleti sarkán. A déli homlokzat közepén csúcsíves, körtetagos profilú és elszedett gótikus ajtókeret látszott, befalazott nyílással. A templom nyugati toldása klasszicista, a múlt század közepén készült. Alul háromosztású, vakárkádos, e fölött félkörzáródású kórusablak van, majd trapéz alakú oromzat. E fölött magasodik a torony, falazott, nyolcszöggúla sisakkal. A templom belsejében lévő alakos kifestést Steffek Albin készítette 1936-ban. Az értéktelen festés alól középkori freskótöredékek: egy püspök az északi diadalíven, a szentélyben pedig két felszentelési kereszt nyoma tűnt elő már korábban. A szentély félkupolaboltozattal fedett. Északi falában a sekrestye 14. századi kő ajtókerete, mellette egyszerű keretezésű gótikus pasztofórium látszott. A hajót a szentélytől értéktelen 20. századi áldoztatórács választotta el, amely elé fadobogót helyeztek. A szentélyben áll a Mindenszentek tiszteletére szentelt főoltár, amelyet az 1756-os Visitatio újonnan emeltnek mond. A hajó észak-keleti sarkában mellékoltárral egybeépített copf szószék áll, melyet az 1780-as Visitatio említ először. Az oltár a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt. A hajó dél-keleti sarkában gipsz szobrokkal díszített, értéktelen oltár állt. A templom burkolata 32 x 32 cm-es mintás cementlapokból állt. A templom műemléki kutatása A régészeti kutatást a templom déli oldala előtt, a befalazott gótikus kapu vonalában nyitott I. sz. kutatóárokkal kezdtük. (1. kép) Letisztítottuk a gótikus ajtó küszöbét, amely két lapos kőből áll. Erre rakták rá az ajtó szárkövét. Ez a küszöb a