Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Valter Ilona – Schőnerné Pusztai Ilona: A balogunyomi r. k. templom kutatása és helyreállítása

A 16. század közepéről ránkmaradt dica jegyzékek új birtokosokról szólnak. Nagyunyomban és Újfaluban 1549-ben: Akacs Pál, Mátyás, Jakab, János és Gáspár közösen bír 6 portát, 7 zsellér, 2 új, 0,5 egyéb portát. Akacs Antal birtokosa 2,5 porta, 3 zsellér, 1 puszta, 1 új, 3 szolga teleknek. Akacs György bírt 1,5 portát, 2 zsellér telket.

8 A mohácsi vészt követően, 1532-ben Szulejmán szultán betört az országba. Célja Bécs elfoglalása volt. A kisebb várak: Rum, Ikervár, Szombathely - sorra behódoltak, de Kőszeget, majd ezt követően Sárvárt nem tudták a törökök elfoglalni. Már ezen háború alkalmával is felégették az útjukba eső falvakat és templomokat, így például ajaki monostort is,

9 aminek közelében feküdt Nagyunyom. 1566-ban elesett Szigetvár, ahonnan a törökök Stájerország felé haladtukban a Dunántúl délnyugati részét végigpusztították. 1600-ban elfoglalták Kanizsa várát, és egész Somogy megye a török birodalom részévé vált. Külön tartományt, a kanizsai Szandzsákot szervezték itt meg a hódítók. Ezt követően Vas megye területének a Rábán aluli részén és a törököktől el nem foglalt zalai részeken kialakult a törökök elleni végvidék, kisebb-nagyobb várak láncolatával.

10 Már Szigetvár eleste után megnyílt a török adóztatás előtt Vas és Zala megye, amelynek népe földesurának is adózott és a kettős teher alatt rendkívüli módon elszegényedett. A meg-megújuló török harcok és portyázások alkalmával a falvakat és bennük a templomokat sokszor felégették. 1690-ben sikerült Kanizsát visszafoglalni és a törököket végleg kiűzni a vidékről.

11 A 17. század végi Canonica Visitatiókban hallunk újra a faluról és templomáról. A templom romos volt, a falu gyéren lakott, vagy lakatlan. A török időkbenjutott idáig a helyzet. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek A 17. század végétől a múlt század közepéig terjedő időből maradtak ránk a nagyunyomi templomról szóló egyházlátogatási jegyzőkönyvek (Canonica Visitatiók), melyekből nyomon követhetjük a templom állapotának változásait. 1674. április 26. - Tormássy-féle visitatio:

12 A kisunyomi plébános felváltva misézik „Kisuniom"-ban és „Polan"-ban (Ez a mai Sorokpolány) A Nagyunyomi templom, amely Mindenszentek tiszteletére szentelt, romos, düledező, elhagyatott. („Templum Nagyuniomiense ruinatum aedificatum in honorem Omnium Sanctorum [...] in templo deserto Nagy unióm. ") „ Cimiterium " van. 1697. december 11. a vizitálás napja - Kazó-féle Canonica Visitatio.

13 Kisunyomi egyházlátogatás Nagyunyom és Balogfa községekkel együtt történt, ugyanazon napon. A templom a faluban található, hajdani katolikusok építették Minden Szentek tiszteletére. Körülötte temető van, vessző kerítéssel. Teljesen romos, nyitott, magára hagyott, pusztulásnak átadott. Harangja a temetőben áll, fa haranglábon. Nagyunyomban 169 lélek él, ebből 41 katolikus. Balogfán 81-en élnek, ebből 53 a katolikus. Scacchi-féle Visitatio, 1713.

14 Kisunyom filiája Nagyunyom. A templomocska (ecclesiola) a faluban magában található, a hajdani katolikusok Mindenszentek tiszteletére építették. Temetője is van, vesszőkerítéssel körülvéve. Maga a templom elhagyott (ipsa vero est desolata) A harang falábakon áll, a temetőben. 1733-ban azt írják, hogy a kőfalas templom jó állapotban van („murata bono in statu").

15 1756. október 24. - Batthyány-féle Visitatio

1

" Kisunyom filiája Nagyunyom, Mindenszentek tiszteletére szentelt templommal. ...Megvan áldva, nincs profanizálva. Kőből épült, szentélye boltozott (sub fornice) a többi része táblamennyeze

tes. Fa-