Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Mezősiné Kozák Éva: A jánosházi középkori udvarház

terekhez hasonló gerendás famennyezetet kapott. Az emeleti másik helyiség is a közös folyosóról nyílt. A nagy festett felület révén annyit tudtunk csak megállapítani, hogy a délről nyíló ablakon kívül, a nyugati végfalon is volt ablak. A felső festett vakolat egy leesett darabja helyén ugyanis látható az ablak befalazott részlete a beforduló középkori vakolattal. Feltételezzük, hogy a délkeleti szögletben a 16. században itt is konzolos kandallót építettek. Az udvarháztól délnyugatra a 17. századi melléképület és a délnyugati bástya nyaktagjánál egy erősen rongált állapotban lévő kutat találtunk. Kávája durva megmunkálatlan kövekből készült. Északi fele a járószintig megmaradt, de déli részét egy behulló kőfalazat beszakította. A kút kitisztítását elkezdtük, de csak 5 m mélységig jutottunk el a munkával. A kút átmérője 190 cm. A kút fekvéséből ítélve bizonyos, hogy az udvarházzal egy időben használták. A 16. század második felében kiépített délnyugati bástyával nem funkcionálhatott egy időben. A középkori udvarház körüli védelmi rendszer kiépítésére csak 1510-ben adott engedélyt II. Ulászló király Erdődy Péternek. Megengedte, hogy Jánosházán lévő házát fallal és árokkal vehesse körül. A régészeti kutatás tisztázta, hogy csekély alapozású, 80 cm széles falról van szó, inkább egy erős kőkerítésről, melynek maradványait a főépület északi és déli részén az udvaron találtuk meg. Az erős kőkerítést kívül domb támasztotta meg és vizesárok övezte, valamint egy külső ellendomb. A 15. századi viszonyokra más, közvetlenebb adatunk nincs. (6. kép) A középkori udvarházakkal a szakirodalomban B. Nagy Margit,

15 H. Takács Marianna

1

" foglalkozott korábban. A kutatók több tanulmányban is utaltak a kastélyok korai előzményeire. Az utóbbi két évtizedben Koppány Tibor foglalkozott módszeresen a kastélyok történeti és építészettörténeti kutatásával. Gazdag eredményeit számos értékes tanulmányban tette közzé.

17 A jánosházi várkastély régészeti feltárása és épületeinek falkutatása talán néhány újabb megfigyeléssel gazdagítja eddigi ismereteinket. Jánosháza nevét az írott források alapján már a 13. századból ismerjük. A nemesi udvarház udvarán végzett régészeti kutatás nyomán 14. századi szemétgödröt tártunk fel, kerámiatöredékekkel és patics darabokkal. Több helyen találtunk 14. századi leletet. A település neve lakóházra utal, de korai házra vonatkozó adataink nincsenek. Mindössze annyi megfigyelést tehettünk, hogy az udvarház bővített részén, a 16. század második felében épített épületszárny két egymás mellett lévő földszinti helyiségében végzett kutatás során, egy vonalba eső, egy-egy 30 cm átmérőjű gerendafészket találtunk. Egyik mellett egy 18 cm átmérőjű cölöplyuk is látszott. Esetleg korábbi építmény maradványa. A kutatás során megállapíthattuk, hogy a középkori háromosztatú előcsarnokos, kőből épült nemesi udvarház, ha sok átalakításon esett is át, egészen az épület párkánymagasságáig megőrződött. Az alaprajzi forma, az egyszerű, három helyiséges parasztházból alakult ki. Ezekben középen helyezkedett el a pitvar és két oldalt egy-egy helyiség. Közeli analógiái a jánosházi udvarháznak, a közeli, szintén kőből épült, egyemeletes zsennyei

18 és devecseri'" kúriák.

20 Zala megyében hat birtokközpontról ismert, hogy ott a 15. században castellumok álltak. Ebből öt középbirtokos nemesi családé volt. Ezek közül négy helyen folyt kutatás Fancsika (gerendavázas mocsárvár), Páka (faszerkezetű, tapasztott falú udvarház, kettős palánkkal), Sárkánysziget (tégla-, vályogfalú épület, külső árokkal, sánccal). Külön említést érdemel a bikács nemzetség ősi birtoka Botszentgyörgy, ahová 1480-ban kaptak a bajnai Both testvérek castellum építésére engedélyt. A teljesen feltárt 15. századi castellum minden szárnya egyemeletes volt. Az alsó szinten gótikus, a felső szinten reneszánsz nyíláskereteket azonosított a kutatás. A 16. században a gazdag Both család rezidenciája volt.

21 Szeretnénk megemlíteni két felvidéki várkastélyt, melyek jó analógiák Jánosházához. Az egyik