Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Mezősiné Kozák Éva: A jánosházi középkori udvarház

7. kép. Oroszlános kályhacsempe, 15. század a Bars megyében fekvő Simony [Partizánske] várkastélya, melyet Kőnyöki József 1882-ben készített felmérési rajzairól (homlokzat, alaprajz) és jelentéséből még a múlt század végi állapotában ismerhetünk. „így kiemeli a 'kiszökő kapucsarnok'-ot és az egyik földszinti helyiségben található 'csinosan profilozott csúcsíves ajtó'-t, a másikban található 'ülőhelyek'-et, amely szediliák az 'emeleti kapucsarnok'-ban is megtalálhatók."

22 A másik példa szintén Nyitra megyei Komját [Komjatice], ahol a régi lakóházat szűknek találva, Forgách Simon maga és fia számára új ház építését határozta el. II. Ulászló királytól e munkára 1505-ben kapott engedélyt. Erődített házat építtetett fallal körülvéve és kaputoronnyal.

23 A történeti és régészeti kutatás kimutatta, hogy a nemesi udvarházak gazdasági központban épültek, és a kis- és középnemesség lakhelyei voltak. A főnemeseknek minden birtokközpontban állt udvarháza. A jánosházi udvarház birtokosa az 1480-1494 közötti időben, haláláig Kinizsi Pál volt. Nagyvázsonyban, a lakhelyén és váraiban Csobánkán, Somlyón birtoklása idején jelentős építkezések fűződnek nevéhez. Lehetséges, hogy Kinizsi Pál egyik familiárisa építtette az 1480-as években a jánosházi udvarházat. Tehetősebb köznemesről lehet szó, hiszen kőből készült emeletes házat tudott építtetni. A devecseri Choron-kastéllyal rokon történeti és építészeti vonások segítenek az épület datálásában. Történetileg igazolt, hog)' Kinizsi Pál familiárisa 1461-1484 közötti időben Choron Gergely, aki ekkor zalai alispán. Koppány Tibor ennek alapján az ő nevéhez fűzi a devecseri udvarház építtetését.

24 Fontos kiemelnünk, hogy a jánosházi udvarház datálását támogatja a régészeti feltárás során előkerült gazdag 15. századi leletanyag: konyhai- és asztali kerámia, gazdag kályhacsempe-anyag stb. Kiemelnénk az úgynevezett „oroszlános", szürke, mázatlan csempékből felépített kályha töredékeit, köztük a Mátyás-címeres kályhacsempét. E kályhatípust a kutatás általában a 15. század második felére helyezi.

25 (7. kép) A 16. század első negyedétől - királyi engedéllyel - az egyszerű vidéki udvarházat későbbi tulajdonosai az Erdődy és Choron család tagja, reneszánsz stílusban átépíttették, és folyamatosan gondoskodtak védelmi rendszerének kiépítésről is. Choron János 1583-ból származó végrendeletben már „fortalüium "-ként említi. Megjegyezzük, hogy a védelmi rendszer kiépítése a benne lakó birtokos biztonságát szolgálta, erősebb külső ellenség ellen nem jelentett hadi tényezőt. A 18. században Illésházy Anna birtoklása idején a család kényelmét szolgáló kastéllyá építtették át.

26