Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Istvánfy Gyula: A zámorhegyi remeteség helyreállítása

13. kép. A helyreállított remeteség nyugati homlokzata túlnyomó részét id. Czenczi Ferenc végezte, nyolcvan éves korát meghazudtoló munkabírással és helytállással. Kettőnk között egyszer támadt jelentős nézetkülönbség, amit Tatár Dezső egyházmegyei főépítész és a munkák műszaki ellenőre tapintattal eligazított. A boltozatok augusztus végére elkészültek. Októberben az ácsmunkák voltak folyamatban, azaz a remeteség tetőszerkezete a huszártoronynyal, és novemberben a harangház teteje is elkészült. Az ács vállalkozó Gyöpös Imre kiváló munkát végzett. Egyúttal elkészült az oromfal és a cserepezés részben ideiglenes jelleggel. A fedéshez először tatai cserepet vásároltak, de annak foltos hóka színe és minősége miatt a drágább és egységes színű és minőségű csornai cserép került a tetőre. Ekkor került eldöntésre, hogy az épület vörösréz függőeresz csatornát, bádogozást és lefolyócsatornát kapjon. A tél már tető alatt találta az épületet. 1993-ban a befejező munkák csak júliusban kezdődtek el . Ekkor készítette az elektromos hálózatot Ágoston Dezső helybeli vállalkozó. Előbb a külső vakolatok, majd a belsők készültek a kőfaragó javító munkákkal egyidejűleg, s ez eltartott az év végéig. A tél beállta előtt elhelyezésre kerültek a nyílászáró szerkezetek is. Művezetési naplóm szerint a befejező munkák egyeztetése 1994. május 25-én zajlott a sóskúti plébánián. Ezen a nyáron a belső terek festése, a kőfaragó munkák és a padlóburkolatok készültek. A régi tégla padlóburkolat olyan erős habarcsba volt ágyazva, hogy felszedés után ennek visszahelyezése lehetetlenné vált. Sürgősen vállalkozót kellett keresni a nyolcszögletű, sárga , nagy és a négyzetes valamint a vörös színű kicsi téglák legyártására. Ez a dombóvári Váci István téglagyártó személyében sikerült is, aki díszburkoló minőségben elvállalta a gyártást. Augusztusban készültek a kőfaragó munkák, amit Vészeli Béla sóskúti kőfaragó mester nagy hozzáértéssel végzett. Szeptemberben megérkeztek a padlóburkoló téglák, s megkezdődhetett lerakásuk. Elkerülendő azt a gyakori hibát, hogy régi épületek padlóit keményen lebetonozzák, s ezzel a falak felázását segítik elő, légáteresztő szűrőbeton aljzaton homokba ágyazott téglaburkolat készítését írtam elő.