Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Istvánfy Gyula: A zámorhegyi remeteség helyreállítása

A fugázás kavicsos, mészporos homok, sárgás színezéssel, besöprés után vízpermetezéssel készült. A vállalkozó Raffai János volt. Végül megérkeztek a templom bútorai, amiket a nyílászárók mestere Sárvári József székesfehérvári asztalos készített olyan kitűnő minőségben, hogy az épület helyreállításának színvonalát az ő munkája jelentősen emelte. A világítótestek milyenségének meghatározása után azokat Eszéki esperes úr az EGLO LUX termékeiből választotta ki jó érzékkel. Ezután már csak a takarítás, padlólakkozás és a külső környezet rendezése volt hátra. Novemberben az egyházközség tagjai még lesüllyesztették a külső talajszintet mintegy 2025 cm-rel, az épülettől eltartó kis lejtéssel és fehér zúzottkő terítést készítettek. 1994. november 26-án, amikor dr. Takács Nándor megyéspüspök felszentelte az újjáépített remeteséget Zámorhegyen, a több száz hívőből sokan kint rekedtek, pedig az épület minden helyisége zsúfolásig megtelt emberekkel. Pusztazámor számára a remeteség szó szerint jelképpé vált, mert a község címere fő motívumként az épület homlokzatát ábrázolja. Urunk színeváltozása ünnepére 1996-ban, a templomhajóban elhelyezésre és felszentelésre került Buza Barna szobrászművész terrakotta keresztút kompozíciója. JEGYZETEK * Tanulmányom eredetileg előadásként hangzott el a Tusnád 1997 Nemzetközi Tudományos Ülésszakon s egy korábbi változata megjelent a Tusnád 1997. Szerk. Benczédi Sándor. Sepsiszentgyörgy, 1998. 167-169. 1. Magyarország műemléki topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső. 5. Pest megye műemlékei. Szerk. Dercsényi Dezső. Bp., 1958. 1.: 680. [továbbiakban MMT 5.] 2. Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. 1. köt. Dunántúl. Bp., 1959. 275. 3. Képes krónika. Ford. Bellus Ibolya. A jegyzeteket írta Kristó Gyula. Bp., 1986. 24. és 68. 4. MMT 5. i. m. 1.: 680. 5. Guzsik, Tamás: Die bauliche Vorgeschichte der Basilika von Zsámbék. Periodica Polytechnica. Architecture, 18, 1974, 1-2. 149-170. 6. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. 4. Pesten, 1851. 320. 7. MMT 5. i. m. 1.: 700. és 701. kép. 8. MMT 5. i. m. 680. (Szerző felvételei és rajzai.) Wiederaufbau der Einsiedelei in Pusztazámor Gyula Istvánfi Die Geschichte der Einsiedelei von Pusztazámor beginnt im 13. Jh. In jener Zeit entstand eine Kirche kleineren Ausmaßes, das schlichte Schiff mit halbrunder Apsis. Durch die Türkeneinfälle ist sowohl die Ortschaft als auch die Kirche verwaistet worden. Im Jahre 1758 hat der damalige Besitzer die Kirche wiederaufbauen lassen und hat daneben eine Einsiedelei gesetzt. Die Baulichkeiten sind während des II. Weltkriegs abgebrannt und zerstört worden. Die Gewölbebögen sind eingestürzt, Bäume haben im Kirchenschiff ihren Lebensraum eingenommen. Der Vortrag beschreibt die Restaurierungsarbeiten vom Beginn der Vermessungen bis zur Wiedereinweihung.