Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Istvánfy Gyula: A zámorhegyi remeteség helyreállítása

10. kép. A helyreállított templombelső metriai szerkesztéssel, igen kis mérethiba lehetőségével sikerült az eredeti állapotot rekonstruálni, illetve megtervezni. (7-9. kép) A homlokzatokon értékes elem volt a szépen faragott, kosáríves, zárókőmotívumos, kőkeretes templomajtó és a remeteség oldalbejáratának kőgerendás ajtókerete IHS monogrammal, mindkettő elégjó állapotban. A földszinten három kis ablak volt még kőkerettel, vasráccsal ellátva, az összes többi ablaknyílásnak csupán vakolatkerete volt. Ezek javítását illetve visszaállítását kellett előírni. Az 1924-es tatarozásból származott a nyugati homlokzat két szélén az a sarokarmírozás, melynél a habarcs kváderformákba az akkori divat szerint kavicsokat nyomkodtak. Ezek helyett a falmezőket keretező vakolatsávokat terveztem a lábazat és a párkány között. Az eredeti párkány kifalazott, húzott párkány volt, profilja egy helyen megmaradt, s az új párkányhoz a húzósablont ennek megfelelően készíttettem el a későbbiekben. A remeteség belső helyreállítását az említett szempontok határozták meg. (8-9. kép) A templom eredeti berendezéséből a szarkofág formájú oltáralépítménynek csak az alsó téglasorai maradtak meg, a felépítmény retabulum és tabernákulum eltűnt. A Jézus színeváltozását ábrázoló olajkép, Raffaello képének Jakobey Károly által 1879-ben készített másolata viszont a falubeli kápolnában fennmaradt.

8 Megtarthatónak tűntek eleinte a földszinti padlóburkolatok. A templomban a mozaik hatású idomtégla burkolat, s az egy lépcsővel magasabb szentélyben a travertinburkolat. Utóbbi része volt az a négyzetméternyi pódium az északi fal mellett, ahol a birtokos Korláth-Mentler család örököseinek, a Barcza családnak kegyúri széke állt. A sekrestye mennyezetének stukkódísze 1991-re már leomlott. A templom visszaállításához elengedhetetlen volt a fagerendákon nyugvó karzat visszaépítése - szerkezetét a gerendák fészkei a falban világosan mutatták -, mert az épület befogadóképessége a falu híveinek számát tekintve így is kevésnek bizonyult. (10. kép) Az új liturgia szerint nem volt követelmény a háttal miséző oltár és a szószék. A középkori falak bemutatása a helyreállítás egyik kitűzött célja volt és