Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Istvánfy Gyula: A zámorhegyi remeteség helyreállítása
11. kép. A helyreállított sekrestye lehetőségét az a körülmény is lehetővé tette, hogy a közelben Sóskút kőbányája ma is szolgáltat faragható követ. Kellett tehát egy szembemiséző menza oltár, egy szentségház és egy olvasóállvány. Természetes volt tehát az a gondolat, hogy a három megtervezendő tárgy és a nyolcszáz éves kváderfal között a kapcsolatot az azonos anyag, a sóskúti kő képezze. Az oltárt talplemezzel, két lábbal és fejlemezzel, könnyű és nehéz hullámtagozatokkal, az olvasót egyszerű elszedett kőhasáb formájával terveztem. A szentségház a középkori szokásnak megfelelően a szentély északi falába került olyan kőkeretezéssel, amin egy fejezetprofil visszaidézi a templomajtó barokk fejezetprofilját, mégis nyilvánvalóan modern megformálású, s hogy félreértés semmiképp ne lehessen, rávésettem a felszentelés évszámát. A szószék - noha nem kellett újratervezni - mégis megoldandó feladatot jelentett, mert helyén az emeleti első szoba és a templom tere között egy nyílás tátongott. Szóba került elfalazása, de a megoldás egy olyan fa lezárás lett a templom oldali falsíkon, mely tagoltságával és az Evangélisták szimbolikus ábrázolásaival utal arra, hogy egykor mi volt ott. A templom északi falában, két félköríves záródású ablak van. Lezárását kívülről fix drótüveggel, belülről több mezőre osztott, sárga katedráiüvegezésű - későbbiekben festett üvegbetétekre cserélhető - kerettel terveztem. A sekrestye mennyezetén egy stukkót kellett visszaállítani, melynek körzővel szerkesztett formáját hűsz évvel korábban még módomban volt felmérni. (11. kép) A földszinti kis mellékhelyiség és a lépcső alja kínálkozott arra, hogy a lakhatóság mai komfort követelményét kielégítsük. Mivel a kis helyiségnek kétféle boltozata volt - egy fiókos és egy lapos szegmensdonga - a kettő közé válaszfalat helyezve és egy új ajtót bontva a folyosófalba, (ahol mint utóbb kiderült korábban is volt egy ajtónyílás), egy kis konyha és egy fürdőszoba került. A lépcső aljában pedig éppen elfért egy külön mellékhelyiség. A lépcső eredeti formájában való viszszaállításához, mivel falazata megmaradt, csak a faburkolatát kellett pótolni. Az emeleti két szobához és lépcsőházhoz, a mai követelményeknek megfelelően, par-