Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Marosi Ernő: Pentimenti. Korrekciók a 14-14. századi művészet képén

In: Kelet és nyugat kőzött. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szerk. Koszta László. Szeged, 1995. 367-379. 7. Összefoglalóan: Marosi Ernő: Kép és hasonmás. Művészet és valóság a 14-15. századi Magyarországon. Bp., 1995. 31. skk. - a kérdés irodalmával. 8. Erről: Schmidt, Gerhard: Die Rezeption der italienischen Trecentokunst in Mittel- und Osteuropa. In: Gótika v Sloveniji - Gotik in Slowenien - II gotico in Slovenia. Hrsg. von Janez Höfler. Ljubljana, 1995. 25.skk. 9. Suckale, Robert: Die Glatzer Madonnentafel des Prager Erzbischofs Ernst von Pardubitz als gemalter Marienhymnus. Zur Frühzeit der böhmischen Tafelmalerei, mit einem Beitrag zur Einordnung der Kaufmannschen Kreuzigung In: Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte, 46-47. 1993/94 737. skk. - vö. Suckale, Robert: Die Hofkunst Kaiser Ludwigs des Bayern. München, 1993. 124. skk. 10. E tendencia áttekintéséhez ld. Pujmanová, Olga: Prague, Naples et Avignon: Œuvres de Tomaso da Modena à Karlstejn. Revue de l'Art, No 53. 1981. 57. sk. Nyomán főleg: Gibbs, Robert: Tomaso da Modena. Painting in Emilia and the March of Treviso 1340-80. Cambridge (Mass.), 1989. 128. skk. ILA kódexnek ilyen irányú kapcsolatairól a Szentháromság-kép kapcsán ld. Wehli Tünde: Az „Isztambuli Antifonále" iniciáléi. Ars Hungarica, 17, 1989, 1. 108. - Tanulmányában egyébként a kódex díszítését a bolognai körből származtatja, összekötő kapcsot tételezve fel benne a Nekcsei-Biblia köre és a Képes Krónika stílusa között: i. h. 103-110. Ervelésének fontos eleme az 1340 körüli, egész Közép-Európára kiható bolognai hullám (i. h. 105.), amely újabban nagy szerepet kapott a nemzetközi kutatásban is: Gibbs, Robert: Bolognese Manuscripts in Bohemia and their Inluence on Bohemian Manuscripts In: Il luogo ed il ruolo délia citta di Bologna tra Europa continentale e mediterranea. Atti del colloquio CI.H.A. 1990. A cura di G. Perini. Bologna, 1992. 55-76. és Gibbs, Robert: Bolognese Influences on Bohemian Art of the Late 14th and Early 15th Century. Umeni, 40, 1992, 4-5. 280. skk. valamint Gibbs, Robert: Towards a History of earlier 14th-century Bolognese illumination. Little-known manuscripts by Nerio Bolognese and the Hungarian Master, Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte, 46-47. 1993/94 211-221. 12. Vö. Schmidt 1995, i. m. 33. „Der Stil ihrer figürlichen Darstellungen und das spezifische Formenvokabular ihres vegetabilen Randschmucks schließen so eng an neapolitannnische Buchmalereien der zwanziger bis fünfziger Jahre an, daß die führende Kraft der Werkstatt ein Süditaliener gewesen sein muß." 13. Végh János technikai szempontból itáliai ismereteit, de a Theodoricus utáni prágai festészetben gyökerező típusait hangsúlyozta. In: Magyarországi művészet 1300-1470 körül. i. m. L: 482. skk. A stíluseredet kérdése fontos szerepet játszott az 1984-ben rendezett velemi konferencián: ld. Levárdy Ferenc: Johannes Aquila und die Wandmalerei des 14. Jahrhunderts. In: Johannes Aquila és a 14. század falfestészete. Szerk. Marosi Ernő. Bp., 1989. 100. skk.; Végh János: uo. 59., 61. valamint a stíluseredet kérdéseinek vitájához: uo. 72. Elga Lanc megjegyzésével, hogy az egész műhely stiláris kapcsolatai a prágai Emaus-kerengőtől a Vencel-kéziratokig terjedő palettán helyezhetők el. - vö. újabban: Schmidt 1995, i. m. 36.: „...allerdings scheint er den größten teil der Italianismen, die sich in seinem Oeuvre nachweisen lassen, nicht aus dem nahen Friaul, sondern - sozusagen aus zweiter Hand - über böhmische und österreichische Zwischenstufen bezogen zu haben." 1. m. Balazic, Janez: Johannes Aquila. In: Gotik in Slowenien. Katalog/Narodna Galerija. Ljubljana, 1995. 232233., 233-237. ugyanígy: Zadnikar, Marijan - Balazic, Janez: Turnisce. Zgodovinska in umetnostna podoba fame cerkve. Murska Sobota, 1994. 51. 14. Csak előzetes megjegyzések: Magyarországi művészet 1300-1470 körül. i. m. 1.: 458. - Takács Imre: A gótika műhelyei a Dunántúlon a 13-14. században. In: Pannónia regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Katalógus/Magyar Nemzeti Galéria. Szerk. Mikó Árpád, Takács Imre. Bp., 1994. 29-32. és 264-273. kat. sz. IV-33-46. A pilisi szentélyrekesztő építészeti rekonstrukciójában elért eredményeket Takács Imre és munkatársai 1997 karácsonya előtt példásan demonstrálták. 15. A női fejes konzol helyéről, datálásáról és irodalmáról tájékoztat: Művészei Zsigmond király korában 1387-1437. Katalógus/Budapesti Történeti Múzeum. Szerk. Beke László, Marosi Ernő, Wehli Tünde. Bp., 1987. 2.: 258. kat. sz. Sz. 13. - vö. Zolnay László - Marosi Ernő: A budavári szoborlelet. Bp., 1989. 156. 16. Takács 1994, i. m. 30. 17. Suckale 1993, i. m. 96. skk. 18. Erről Magyarországi művészet 1300-1470 körül. i. m. L: 91. 19. Wagner-Rieger, Renate: Mittelalterliche Architektur in Österreich. St. Pölten - Wien, 1988. 137. sk. 20. Magyarországi művészet 1300-1470 körül. i. m. 2.: 427., 605. 21. Személyéről és szerepéről 1. újabban: Möns Sacer 996-1996. Pannonhalma 1000 éve. Katalógus. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma, 1996. L: 532. (Rácz György) és 558. (Kovács Zsuzsanna)