Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Marosi Ernő: Pentimenti. Korrekciók a 14-14. századi művészet képén

22. Takács 1994, i. m. 30. - A csoportról és a megbízóról röviden: Sándor, Mária - Gerő, Győző: Die Bischofsburg von Pécs. Archäologie und Forschung. Bp., 1995. a számozatlan oldalak egyikén, a 7. kép fölött. 23. Takács 1994, i. m. 273. kat. sz. IV-46. 24. Ezek közé illeszkedik Vilmos püspök pecsétjének elemzése, amely módot adott „a pécsi egyetem" ún. címerkövének értelmezésére, a Mária-kápolnához való rendelésére, s egyben az 1374 előtti datálás valószínűsítésére is: Takács 1994, i. m. 299-300. kat. sz. V-12. valamint: Takács Imre: Megjegyzések a XIV. századi magyar főpapi pecsétek művészettörténeti kérdéseihez. In: A középkori Magyarország főpapi pecsétjei a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának pecsétmásolat-gyűjteménye alapján. Szerk. Bodor Imre. Bp., 1984. 25-27. 25. Vö. Marosi, Ernő: Das grosse Münzsiegel der Königin Maria von Ungarn. Acta Históriáé Artium, 28, 1982, 1-2. 3. skk. 26. A pécsi együttes részének bizonyult női figurás relieftöredékkel kapcsolatban ld. utalásunkat a bécsi Maria am Gestade Annuntiatio-csoportjára illetve a „Michaelermeister"-re már: Művészet I. Lajos király korában 1342-1382. Katalógus/István Király Múzeum. Szerk. Marosi Ernő, Tóth Melinda, Varga Lívia. Bp., 1982. 274. kat. sz. 142. 27. Schmidt, Gerhard: Zu einigen Stifterdarstellungen des 14. Jahrhunderts in Frankreich. [1981] In: Schmidt, Gerhard: Gotische Bildwerke und ihre Meister. Wien - Köln - Weimar 1992. Textband: 128. sk. és Abb.: 125-128. 28. Schmidt, Gerhard: Die Wiener „Herzogswerkstatt" und die Kunst Nordwesteuropas. [1977/78] In: Schmidt 1992, i. m. Textband: 166. sk. és Abb.: 172., 173. 29. Schmidt 1977/78 - 1992, i. m. 150. skk. 30. Pannónia regia, i. m. 276-278. kat. sz. IV-49. (Lővei Pál) 31. Schmidt, Gerhard: Bemerkungen zur Königsgalerie der Kathedrale von Reims. [1972] In: Schmidt 1992, i. m. Textband: 118. sk. és Abb.: 110-112. 32. Ld. főleg Schuttes, Lothar: Der Meister von Großlobming und die Wiener Plastik des Schönen Stils. In: Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte, 39. 1986. 1. skk. 33. Sauger, Arthur: Der Meister von Großlobming in monographischer Sicht. In: Der Meister von Großlobming. Katalog/Österreichische Galerie. Hrsg. von Arthur Saliger. Wien, 1994. 44. skk. 34. E kérdés tárgyalásába itt részletesebben nem bocsátkozom; a budai szobrok fortuna eriticáját nyomon követő tanulmányom Marosi Ernő: A buda-vári Zsigmond-kori szobrok kérdései huszonkét év (és a Szent Zsigmond-templom feltárásai) után címmel sajtó alatt. 35. E kérdésekről korábban: Marosi Ernő: Megjegyzések a középkori magyarországi kőszobrászathoz. Ars Hungarica, 23, 1995, 2. 233- 240. különösen 237. sk. - A Zsigmond-kori magyarországi művészet helyzetének ott tárgyalt problémáira ezúttal nem térünk ki. 36. Belting Hans: Bild und Kult. Eine Geschichte des Bildes vor dem Zeitalter der Kunst. München, 1990. 375. - A magyar udvar ikonkultuszának figyelmen kívül hagyását szóvá tette: Marosi Ernő: A kép mint tárgy. Néhány újabb művészettörténeti könyvről. Buksz, 4, 1992, 3. 364. 37. E típus további cseh emlékei: ún. „római Madonna", zbráslavi Madonna, mindkettő, Prága, Nemzeti Galéria; variánsnak látszik a strahovi Madonna is. A vevefíi Madonna stiláris helyzetéhez (a duccieszk elem jelentősége a Kaufmann-Keresztrefeszítés stílusában) 1. Suckale 1993/94, i. m. 756. 38. Schwarz, Michael Viktor: Die Schöne Madonna als komplexe Bildform. In: Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte, 46-47. 1993/94. 662-678. a magyarországi fejleményekre vonatkozó hipotézisek. 675. sk., s a budai szobrok datálására vonatkozó téziseinek diszkussziója: 53. jegyz. - vö. Schwarz, Michael Viktor: Die Schöne Madonna als komplexe Bildform: Prolegomena. In: Künstlerischer Austausch/

Artistic Exchange. Akten des XXVIII. Internationalen Kongresses für Kunstgeschichte Berlin. 15.-20. Juli 1992. Hrsg. v. Thomas W. Gaehtgens. Berlin, 1993. Bd. 2. 89-97. 39. Mint Schwarz 1993/94, i. m. 667. - vö. Gadomski, Jerzy: Gotyckie malarstwo tablicowe Malopolski 1420-1470. Warszawa, 1981. 53. sk. 40. Takács 1984, i. m. 28. sk. és XXVIII. t. 21-22. kép. 4L Pannónia regia, i. m. 488-490. kat. sz. X-3. (Bodor Imre és Poszler Györgyi). - vö. Marosi Ernő: Erzsébet királyné Madonnája. Ars Hungarica, 25, 1997, 1-4. 89-96. 42. Záry, Jura]: Mensí severity portál bratislavského dómu a jeho sochárska vyzdoba. Ars, 1991, 1. 1343. 43. Marosi Ernő: A XfV-XV. századi magyarországi művészet európai helyzetének néhány kérdése. Ars Hungarica, 1973. 50. 44. Vö. Möns Sacer. i. m. L: 313-314. kat. sz. II. 26. (Lővei Pál) - A Sigfrid-síremlék sokat emlegetett olaszos ikonográfiái típusának szempontjából sem érdektelenek e bécsi kör itáliai vonatkozásai: A sonntagbergi Madonna trecenteszk stíluselemeiről: Schmidt 1992, i. m. 145. A bécsi Minoriten-