Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Marosi Ernő: Pentimenti. Korrekciók a 14-14. századi művészet képén

doktemploma.

19 A torony figurális dísze magas építészeti helye miatt elnagyoltabb kidolgozású, az időjárástól állapota is megviseltebb, de bizonyosnak látszik, hogy még érintetlen a bécsi „hercegi műhely" stílusának nyugatias elemeitől. E stílus további magyarországi emlékeiről nem sokat tudunk. A pilisi-pécsi stílus rokonsága szempontjából mindenekelőtt a pöstyéni fülkezáradék, továbbá a garamszentbenedeki bencés apátsági templom figurális épületdíszítő szobrászata (a diadalívpillér figurális fejezetei) jöhet számításba.

20 A pécsi kápolna szobordísze és a vele szoros stiláris kapcsolatban álló, a pilisi lettnerhez tartozó töredékek a jelek szerint túlmutatnak az udvari körrel kapcsolatban álló megrendelőik (Szinte kivétel nélkül a királyi kápolna tagjairól van szó, akiknek köréhez még Sigfrid garamszentbenedeki, majd pannonhalmi apát is sorolható.

21 Tevékenységükben közös a monasztikus rendek megreformálásában való részvételük, s ugyancsak közös nevező, hogy e reform is az egyetemi tanulmányok támogatására irányult.) személyes, leginkább származásukkal jellemezhető adottságain. Valószínű, hogy ugyanez érvényes a második pécsi együttes darabjaira is, amelyhez „finom szemcséjű, tömött mészkőből faragott, festetlen szobrok és domborművek, továbbá egy ugyanezen fehér mészkőből és vörösmárványból készült építmény tagozatai tartoznak".

22 A nagy valószínűséggel feltételezhető oltárretabulumról, amely kis formátumú reliefeket és nagyobb, kerek, (valószínűleg adoráló angyalokkal képzett) csoportot tartalmazott, s így műfajtörténeti szempontból is igen nagyjelentőségű lehetett, közelebbi elképzelés egyelőre nem látott napvilágot. Az a tény, hogy konstrukciójába vörösmárvány (baldachin-?) elemek is bevonhatók, önmagában is jelzi, hogy nem egyedül helyi produkció emléke lehetett. Ismertetője is így keresi a helyét: „ugyanazon nyugati stílus magyarországi jelenlétét dokumentálja, mint Vilmos püspöknek, a mű feltételezhető megrendelőjének pecsétje, vagy Székesfehérvárott Katalin hercegnő síremlékének töredéke. Annak eldöntéséhez, hogy a francia udvari művészet központjai és e magyar emlékek között miféle áttételek és közvetítő állomások léteznek, egyelőre nem áll rendelkezésünkre elégséges kutatási megfigyelés".

23 Pontosabban: adatokkal elsősorban az ötvösség területéről rendelkezünk, ahol - a főpapok természetes avignoni útjai illetve pontifikális pecsétjeik feltehetően gyakori ottani készíttetésén túl

21 - elsősorban a pecsétek tanúskodnak az udvari művészetben Nagy Lajos uralkodásának második felében végbement, erőteljes orientációváltásról, francia előképek nagy szerepéről. Ugyanennek a tendenciának tanúi azok a stiláris újdonságok, amelyek Nagy Lajos második kettős pecsétjétől Mária királynő kettős pecsétjéig megfigyelhetők, s utóbbinak az aacheni palástkapcsokkal való rokonsága révén biztonsággal az udvari ötvösöknek tulajdoníthatók.

25 Ennek az orientáció-váltásnak, ha nem éppen forrásait,

2

'

1 legalábbis legközelebbi párhuzamait Bécsben találjuk. A francia udvari művészet emlékeivel vont párhuzamok finom elemzéseit elsősorban Gerhard Schmidt dolgozta ki. A pécsi szobrok mintaképei pl. a bécsi Minoritenkirche nyugati portáljának Szent Heléna-figurájához hasonló stílusúak lehettek: találóak Schmidt összevetései a Saint-Denis-i Magyarországi Klementia-síremlék figurájával, a mantes-i Chapelle de Navarre szobraival.

27 A Bécsben 1340 táján feltűnő, a hercegi műhely stílusát nagy mértékben meghatározó szobrász udvari művészeti kapcsolatai nem egyedülállóak: nem kevésbé jelentős, hogy a Stefanskirche Singertorjának a nevezetes Pálfordulás-reliefkompozíció mintaképét (amelynek viszont Wilhelm Pinder óta a kolozsvári Márton és György prágai Szent György-szobra mozdulatmotívumának származtatásában jutott hagyományosan nagy szerep) a Queen Mary's Psalterben igazolta.

28 Schmidt módszerében különösen jelentős szerephez jut - s egyben a bécsi szobrok nem-parleri, udvari kvalitásainak érzékeltetésére is kiválóan alkalmas - a kisművé-