Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Horler Miklós: Koppány Tibor hetven éves
Koppány Tibor 70 éves Négy évtized munkásságára és a magyar műemlékvédelem elmúlt fél évszázadának történetére kell visszatekintenünk, amikor Koppány Tibort ezen a szép évfordulón köszöntjük és méltatjuk. Abból a generációból nőtt ki a magyar műemlékvédelem és építészettörténet-tudomány kiemelkedő alakjává, amely közvetlenül a háború után kezdte meg tanulmányait a Műegyetem Építészkarán, és még a „nagy öregek": Friedrich Lóránd, Csányi Károly, Rados Jenő, Dümmerling Ödön, Pogány Frigyes tanítványaként került az építészet történetének igézetébe. Számos más kortársával együtt őt is magával ragadta a magyar építészet múltjából fennmaradt emlékek titokzatos varázsa, amely aztán azok megismerése, tanulmányozása és a velük kapcsolatos építészeti feladatok irányába vonzotta. Diplomájának megszerzése után a sümegi Építőipari Technikum tanáraként kezdte pályafutását, ahol mindjárt megragadták a város barokk műemlékei és a közülük kiemelkedő hatalmas várrom, mely aztán első nagy műemlékrestaurálási munkájává is vált. 1956-tól két éven át a Győri Tervező Iroda Műemléki Csoportjában kezdte meg tervezői tevékenységét, ahol a sümegi vár mellett győri és soproni műemlék házakkal foglalkozott. A végleges fordulat aztán 1959-ben következett be pályafutásában, amikor a szerveződő Országos Műemléki Felügyelőség szolgálatába állt, előbb mint a balatoni körzet előadója, majd az 1961-ben létrejött Tervezési Osztály keretében mint tervező építész, műteremvezető és osztályvezető helyettes, ahol aztán húsz éven át hetven műemlék helyreállítását tervezte és irányította. E rengeteg munkából csupán a legfontosabbakat emeljük ki, melyek élén az első nag)' mű, a sümegi vár áll, ezt követte aztán a zalaszántói templom, a mátraverebélyi gótikus templom, a pápóci román kori kápolna, a mihályi Dőry-kastély, a gyöngyöspatai hatalmas plébániatemplom, az ösküi román kori kerek templom, a veszprémi püspöki palota homlokzata, meg a soproni Storno-ház. Külön fejezetét alkotja munkásságának a középkori romemlékek konzerválása és restaurálása, amelyek közül szintén csak néhány jellemző példát említhetünk, így a felső- és kisdörgicsei templomromokat, a nagyvázsonyi pálos kolostor és templom festői romjait, a veszprémi Szt. György-kápolna konzerválását és bemutatását - melynek védőépületét Erdei Ferenc tervezte - a Balaton-környék számos falusi középkori templomromjai közül a révfülöp-ecsérpusztai, a balatonfüzfői mámai templomét, a balatonfüred-siskei templomromot, a taliándörögdi és a balatonakaii-ságpusztai templom romjait és még számos egyebet. A sümegi vár tapasztalatait más várromok munkáin is hasznosította, így a Somogy megyei Kereki katonavár, a boldogkői vár, valamint a cseszneki várrom befejezetlenül maradt restaurálásán. Mondhatjuk, hog)' a romemlékek konzerválása és restaurálása terén nála szélesebb körű gyakorlatot senki sem szerzett ezekben az évtizedekben. Bár kaposvári születése és veszprémi diákévei elsősorban a Dunántúlhoz, Veszprém megyéhez és a Balaton-környékhez vonzották, nem véletlen, hogy őrá bízták 1967-ben az esztergomi Árpád-kori palota 1930-as években restaurált romjai szükségessé váló újabb konzerválásának feladatát, valamint a pécsi Apáca utcai ókeresztény sírkamra állagvédelmének és védőépületének megoldását is.
