Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Horler Miklós: Az intézményes műemlékvédelem kezdetei Magyarországon (1872-1922)

Az 1875. végéig ismeretünkre jutott magyarországi ókeresztyén, román és átmenet stylü építészeti emlékeknek lajstroma. Megjelent: Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylű mű-emlékeinek rövid ismertetése. Bp., 1876. 171. Műemlék felvételi lap ún. törzsív. A csővári várrom. Készítette: Arányi Lajos 1875. május 2. OMvH Tervtár ltsz. 13.620. 3. lap mérnök, a főváros építészeti tanácsának tagja is. Szalay Ágoston, az ideiglenes bizottság első elnöke, akit magas szintű jogi és államigazgatási szakértelme mellett, a történelem és a művészetek iránti érdeklődés jellemzett, 1877-ben bekövetkezett haláláig látta el lelkiismeretesen feladatát. Utódául a miniszter gróf Zichy Jenőt (1837-1906) nevezte ki, aki a közgazdaság és iparfejlesztés területén tevékenykedett, és az elné)ki tisztet csupán formálisan látta el. Alatta a bizottság munkájának tényleges irányítása mindinkább Henszlmann és Hegedűs Candid kezébe megy át, aki az üléseket mint „helyettes elnök" vezeti.

34 Amint az az ideiglenes bizottság feladatait meghatározó miniszteri leiratból kitűnik, Pauler Tivadar a legsürgősebb teendőnek a hazai műemlékek jegyzékbe foglalását tartotta, mint minden további munkánakelőfeltételét. Bár a műemlékek lajstromozásának és a rájuk vonatkozó információk begyűjtésének megszervezését külső munkatársak bekapcsolásával már az 1872. február 8i előzetes ülésen megkezdték, ennek végeredménye nyilván nem volt rövid időn belül várható. Időközben azonban az Országgyűlés 1872-ben napirendre tűzte a közoktatás 1870. és 1871. évi állapotáról szóló miniszterijelentés előterjesztését.

35 Ennek mellékleteként válhatott szükségessé Pauler számára a műemlékállomány legalább hozzávetőleges jegyzékének az Országgyűléssel való megismertetése, ami addig nem állt rendelkezésre. Eztajegyzéket, „Hazai műemlékek és régi épületmaradványok jegyzéke" címen a miniszteri előterjesztés függelékeként - Hampel József és Forster Gyula publikációinak egybehangzó információja szerint - a fentebb már említett Fridrich István miniszteri segédfogalmazó állította össze három hét alatt, a jegyzék elején felsorolt negyven különböző publikáció forrásanyagából.

3(i A853 emléket