Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Horler Miklós: Az intézményes műemlékvédelem kezdetei Magyarországon (1872-1922)

gatási úton eszközölhető" gondoskodjék. Ennek érdekében a bizottság első feladatául a műemlékek lajstromozását és osztályozását jelöli meg, mivel csak az értékek megismerése, állapotuk és fenntartásuk feltételeinek szakszerű felmérése alapján lehet azok védelméről intézkedni és a szükséges anyagi kereteket meghatározni. A további feladat a megteendő intézkedésekre és a támogatási keretek elosztására nézve a minisztériumnak rendszeres javaslatokat tenni. Az adminisztratív tevékenység megindulásával meg kell alakítani az országos műemlékek levéltárát. A bizottmányi építész teendője a műemlékek felmérési rajzainak elkészítéséről való gondoskodás, valamint a restaurálási és konzerválási tervek és költségvetések elkészítése, illetve megbírálása és a külső munkák megszemlélése. Mindezen előzmények után a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságának alakuló ülésére 1872. április 11-én került sor, melynek jegyzőkönyve sajnos szintén elveszett, így csak Henszlmannak az Archaeologiai Értesítőben közölt szűkszavú közleményéből értesülünk róla. Az alakuló ülésen a kinevezett tagok közé Zsigmondy Gusztávot is felvették, mint a bizottság mérnökét.

32 A személyi kérdésekhez tartozik, hogy a megalakulás után az adminisztratív teendők ellátására Erdy Kálmánt alkalmazták az előadó segédeként, aki betegsége miatt egy év múlva 1873. január 11-én távozott, és helyére Geduly Ferencet nevezték ki, most már a bizottság titkárává, amely feladatot haláláig ( 1899), huszonöt éven át sokoldalúan látta el. Geduly titkárként való hivatalba lépéséig a bizottság adminisztratív működésének megindításában Henszlmannak átmenetileg a minisztérium részéről ezzel megbízott Fridrich István miniszteri segédfogalmazé) volt segítségére, akinek szignói az. iratokon kezdetben megtalálhaté>k.

33 1872. szeptember 4-től a vallás- és közoktatásügyi miniszteri széket Trefort Ágoston (1817-1888) vette át, akinek működése alatt érlelődött meg aztán a műemlékvédelem ideiglenes szervezetének véglegessé válása és törvény szintjére való emelése. Az ideiglenes bizottság személyi összetételében az 1881. évi törvény hatálybalépéséig tartó működése során több változás is történt. Egy évvel a megalakulás után veszik fel a beltagok sorába Torma Károly (1829-1897) archeológust. 1875ben megalakul a „budavári főegyház építési bizottsága", melynek elnökéül báré) Augusz Antalt (1807-1878) nevezi ki a miniszter azzal, hogy egyidejűleg az Ideiglenes Bizottság beltagja is lesz. Augusz 1878-ban bekövetkezett halála után, helyére Gömöri Havas Sándor archeológus (1822-1894), az aquincumi ásatások megindítója és úttörője kerül, aki egyben a bizottságnak a fővárossal való kapcsolatát erősíti. Ugyanezen megfontolásból kerül a beltagok sorába 1876-tól Szumrák Pál gróf Zichy Jenő (1837-1906). 1860 körül. Simonyi Antal felvétele. Magyar Nemzeti Múzeum neg. sz. 75.017.