Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

D. Mezey Alice – Szentesi Edit: Az állami műemlékvédelem kezdetei Magyarországon. A Central-Comission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale magyarországi működése (1853-1860)

Működésbe lendült a konzervátoi hálózat is. Legaktívabban talán Haas Mihály,

19 aki az. országnak régiségtani szempontból szinte ismeretlen vidékein írta le tanfelügyelői körútjai során felfedezett középkori templomok sorát,

20 majd a helyi építési hatóságok munkatársaival készíttetett rajzokkal felszerelten küldte jelentéseit a bizottságnak, például Neszmély, Dunaalmás és Jászberény középkori templomairól valamint a Miskolc Avasi református- és a ráckevei szerb templomról. Tervszerű „régészeti kirándulásokéba fogott Ipolyi Arnold. Csaplár Benedekkel és a Vasárnapi Újság rajzolójával együtt tett első, 1856-os csallóközi éitján

21 készült eredeti rajzok egy része a Central-Commission anyagában maradt fenn. Az 1859-es évről szé)ló jelentés szerint Stummer konzervátor behatóan foglalkozik a pannonhalmi főapátság történeti és régészeti leírásával is, amelyhez a bizottság megbízásából Anderka (sic!) építész felméréseket és rajzokat dolgozott ki.

22 A bizottság látókörébe kerülő emlékek széles körben történő megismertetése érdekében kiadott bizottsági periodikákban a magyarországi anyag közlése is azonnal megkezdődött. Amennyire ez az akták hiányában a bizottság fennmaradt iktaté>könyvéből megítélhető, a beérkezett magyarországi anyagok legalább kivonatos ismertetése szinte teljeskörű. A bizottsághoz érkezett levelekből és konzervátori jelentésekből többnyire a közlemények szerkesztője, Karl Weiß írta a Mittheilungen hírek rovatában szereplő rövidebb-hosszabb ismertetéseket. A beérkezett rajzok jelentős részét is kiadták, bár a metszetek színvonala sok kívánnivalót hagy maga után. Jól nyomon kísérhető e folyamat a soproni Szent Mihály-templomról és Szent Jakab-kápolnáról készült, már említett, Johann Petschnigg-féle sorozat esetében. Az 1855-ös helyszíni felvételi ceruzarajzok igen jó, a művészi invenciót sem nélkülöző színvonalúak, a Central-Commission publikációi számára sokat dolgozó bécsi építész, Josef Hieser műtermében még kiválóbb minőségben rajzolták át és héizták ki őket a k. k. Hof- und Staatsdruckerei metszői számára, a végül publikált nyomatok azonban mégis sematizált, vonalas, helyenként torzult visszfényei csak a rajzi előzményeknek.

2

'

5 Más esetekben, amikor a jelentősnek ítélt emlékekről beérkező jelentéseket nem kísérte felmérés- vagy rajzsorozat, s ilyet beszerezni sem sikerült, a bizottság maga küldött ki bécsi építészt ezek elkészítésére. így készült példáid Rudolf von Eitelberger ösztönzésére és alább említett nagy tanulmánya illusztrálására Josef Hieser sorozata ajaki templomról. A sokat emlegetett bécsi szakemberek nyilván így sem voltak elégedettek a magyarországiéi érkező anyag mennyiségével és jellegével, s maguk is bekapcsolódtak a magyarországi középkori emlékek feltérképezésébe. Ennek legismertebb példája Rudolf von Eitelberger nagy tanulmánya a legfontosabb magyarországi román kori épületekről, melyben Pannonhalma, Vértesszentkereszt, Lébény, Bélapátfalva, Nagybörzsöny, az esztergomi székesegyház faragványai, a soproni középkori templomok, a székesfehérvári bazilikára vonatkozó forrásadatok és Szent Anna-kápolna, a veszprémi székesegyház és Gizella-kápolna, valamint Felsőörs, Tihany, Pécs és Ják kerültek ismertetésre.

24 Hasonló törekvésekről tanétskodik Karl Weiß Johann Petschnigg leírásán alapidő közleménye a zsámbéki templomról

25 s August Essenwein tanulmánya Lebenyről,

26 ahogy az is, hogy a Mittheilungen sorozatosan közölt kivonatokat Magyarországon megjelent magyar nyelvű közleményekből. A bizottságnál így felgyűlt, immár jelentős mennyiségű információt „monumentális statisztikává" olvasztó szisztematikus feldolgozás azonban -legalábbis Henszlmann Imre későbbi véleménye szerint - el sem kezdődött Bécsben, ami szerinte nem megle-