Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)
Kaiser Anna: A közjó szolgálatában. A Műemlékek Országos Bizottsága és a főváros
tileg terveztetett, t. i. a marburgi templom tornyainak mintájára". 13 A templom helyreállításának mikéntjét végül nem egy elhatározás, hanem a nagyrészben műszaki szükségességek nyomán széiletett döntések sorozata adta meg, melyhez külső szakértőként Schmidt Frigyest," „a gót építészet korszerűsítésének fáradhatatlan bajnokát" is több ízben bevonta a minisztérium. Schulek tisztában volt a feladat nagyságával, amit a déli fal terveinek bemutatásánál így fogalmazott meg: „Mennél szigoréibb bírálatot kell kérnem, mert itt oly tettek kivitelére vagyunk hivatva, melyek a messze jövő századokhoz szólnak, melyek a multat a jövővel nagy, maradó vonásokkal kötik össze". 13 Akkor is a jövővel gondol, amikor az építési bizottság egyik ülésén már 1875-ben felemlíti, hog)' „...a közmunkatanáccsal egyetértve intézkedni kellene az iránt, mi szerint a főegyháznak, mint diszes műemléknek előtüntetése czéljából a templom környéke is rendeztessék..." s erre a következő ülésen tervjavaslatot is bemutat. A körülmények szerencsés találkozásának tekinti, hogy a városrész rendezésének kérdése is most van napirenden, így „kötelességében fekvőnek" tartja a főegyház. környékére rendezési tervvázlatot készíteni. Ezt, a hozzá csatolt szöveges javaslattal együtt, a bizottság a miniszterhez továbbítja azzal, hogy a tervet, foganatosítás céljából, a közmunkatanáccsal és a fővárosi közönséggel is közölni szíveskedjék. 111 A környezet szabályozására, rendezésére, és a Halászbástya megépítésére, majd csak később, a templom helyreállításának 1894-es befejezése után kerül sor, miután a Fővárosi Közmunkák Tanácsa és a főváros a javaslatot - melyet Schulek a Mérnökegyelet Közlönyében is ismertet 1885-ben - elfogadja. A templom helyreállításából a főváros, mint kegyúr, a belfelszerelés készíttetését viseli, ugyancsak Schulek tervei szerint. A Halászbástya építésénél kerültek napvilágra a középkori domonkos templom szentélyének maradványai; a feltárást a MOB végezte, a kőanyagot a Halászbástya északi tornyában helyezték el. A MOB saját és kültagjai révén serénykedik a műemlékek felvételein: rajzok, felmérések, leírások készülnek, korábbi felvételek lemásoltatnak, de figyelemmel kísérik az éppen előkerülő, vag)' éppen veszélyeztetett régiségek sorsát is. Egy ilyen esemény - mely a későbbi rendszeres ásatások elindítója lett - következett be 1878-ban, az éirbéri legelők felosztásával. A szentendrei országút mentén kialakított parcellák tulajdonosai földjük művelésének előkészítését, a római vízvezeték-pillérek maradványainak elbontásával kezdték. Megmentésükre a főváros és a MOB képviselőiből bizottság alakult, tagjai 1880 áprilisában bejárták a helyszínt, hogy a kisajátítással 17 kapcsolatos tennivalókat felmérjék. Budapest, I. Szentháromság tér, Nagyboldogasszonytemplom, déli homlokzat, restaurálás közben. 1874-1875. OMvH Fotótár poz. sz. 14.008.
