Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Kaiser Anna: A közjó szolgálatában. A Műemlékek Országos Bizottsága és a főváros

Budapest, III. Szentendrei út, római polgárváros maradványainak együttese és az Aquincumi Múzeum. A szemle végeztével a Csigadombon telepedtek le, s mivel ott a parcellák szántását már elkezdték, láthatták, hogy „itt valaha nagyobbszerü római építmény állott, maga a domb pedig ennek omolványai töremlékéből keletkezett", a pillérek gondjához tehát ezt is hozzátették. A bizottság jelentése nyomán a főváros ásatások megindítását látta indokoltnak. A munka a minisztérium és a főváros közös költségvállalásával 1880 szeptemberében kezdődött a Csigadombon az amfiteátrummal, folytatódott a papföldi maradványok feltárásával, s egészében a mai aquincumi romterület kialakulásának kezdetét jelentette, az első évek után már teljesen a főváros költségén. Az 1885. évi országos kiállításon a fővárosi pavilonban négy tárk) mutatta be Aquincum emlékeit. A kiállításnak a romterületen létesített múzeumépület adott végleges teret, mely 1894-ben történt felavatása óta, többszöri bővítéssel, máig szolgálja feladatát. Ezek a nagyszabásúi munkák megkívánták a különböző szervezetek együttműködését, képviselőik - a Műemlékek Országos Bizottsága tagjaiként is - ennek előmozdítását hatékonyan segíthették. A MOB tagjai között találjuk Havas Sándort,

18 aki több bizottságban látta el a főváros képviseletét, Torma Károlyt,

19 az aquincumi ásatások első vezetőjét, Zsigmondy Gusztáv minisztériumi mérnököt,

20 kinek érdemeit itt fel sem lehet sorolni, Szumrák Pált,

21 aki a Közmunkatanács tagjaként is végzett hasznos szolgálatokat. A középkori ásatások 1882-ben azzal a céllal indultak, hogy a Főváros Régészeti Bizottsága „igyekezzék feltalálni Fehéregyháza romjait", aminek érdekében akkor a Viktória Téglagyár területén folyt a kutatás. Az eredményesen folytatott feltárások hatására — Zsigmondynak a MOB egyik ülésén tett javaslata nyomán - a főváros egy 1885-ben hozott intézkedése előírta, hogy a III. kerületben kiadott épí-