Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Kaiser Anna: A közjó szolgálatában. A Műemlékek Országos Bizottsága és a főváros

emléktáblát helyeztek el a „történelmi eseményekben gazdag ős Buda vára" épületein;jé) részük ma is megvan.

7 A kiegyezés az ország számára a gazdasági fejlődés nagy távlatait nyitotta meg. A fővárosban is a kiegyezéstől, a Monarchia felbomlásáig terjedő évtizedek azok, melyekben Budapest világvárossá alakult, behozta fejlődésének késedelmét és méltó helyet biztosított magának Európa nagyvárosai között. A korai városfejlesztési elgondolások műemlékvédelmi célokat nem tartalmaztak. Az kezdettől fogva látszott, hogy a fejlődés záloga Pesten van. A budai Várhegyet ugyan városesztétikai szempontból fontosnak tekintették - ennek megfelelően foglalkoztak vele már az 1871. évi nemzetközi pályázat tervei is -, de elsősorban a fejlődés jobb esélyeit kívánták biztosítani az ódon városrész számára.

8 A szabályozási tervek és építési szabályzatok, majd ezek sorozatos revíziói, szükségszerűen műemléki vonatkozásúvá is váltak. 1894-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa új rendezési terv alapján, magas bérházak építését is engedélyezte a Várnegyedben - abbéd a meggondolásból, hogy ott csak 5000 személy lakik, holott modern beépítés esetén 9000 személy is elférne

9 - ez azonban a városrész karakterének olyan változását vonta maga után, amelyről hamarosan kiderült, hogy az bizony nem kívánatos. A fővárosban az első nagy helyreállítási munka a budavári Nagyboldogasszonytemplom 1874-ben kezdődött helyreállítása. A munka a kultuszminisztérium — pontosabban az általa kezelt vallásalap - költségén történt, „házilagos" kivitelezésben. A tervek elkészítésével és az építkezés vezetésével Schulek Frigyest,

10 a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságának - 1881-től Műemlékek Országos Bizottságának - építészét bízták meg. A munkák felügyeletére és ellenőrzésére a kor szokása szerint külön bizottság szolgált - ,A Budavári Főegyház Építési Bizottsága" -, melyben a MOB képviselőin kívül a minisztérium és az egyház, valamint a főváros képviselői is részt vettek.

11 Eredetileg a templom nyugati homlokzatának helyreállításátvették csak tervbe, de már kezdetben kiderült, hogy az épület rossz műszaki állapota sokkal nagyobb beavatkozásokat tesz szükségessé. Schulek „...a templom helyreállítását czélzó tervezetek készítésével ... megbízatván...", mindenekelőtt „...az épület jelen és múlt állapotának lehetőleg kimerítően való felderítését..." tartotta feladatának s erről jelentésben számolt be.

12 Javaslatának - mely az eltérő építési korok mindegyikének tiszteletben tartását jelentette - komoly ellenzője volt Henszlmann Imre, aki különvéleményét Schulek jelentéséhez, csatolva leszögezte, hogy szerinte a torony nem Mátyás király kora, a csúcsíves stíl hanyatló korának megfelelően lenne helyreállítandó, hanem a 13. század második felének megfelelően „...azon stylben lenne felépítendő, melyben az hihetőleg eredeBudapest, I. Tárnok 8. 1945 előtti állapot.