Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)
Granasztóiné Györffy Katalin: A Műemlékek Országos Bizottságának tevékenysége a trianoni békekötés után (1920-1934)
nie. 130 A tornyokhoz a követ Foerk javaslatára a zsámbéki és a töki bányákbé>l biztosították. 131 A munkálatok Nagrand Mihály művezetésével, Foerk irányításával lassan és nehézkesen folytak, csak pótköltségvetések beadásával tudták a megfelelő fedezetet megszerezni, amely tornyonként 2,5 millió koronát jelentett. 132 A három éven át folyó munkát 1924-ben a belső felújításával fejezték be. A zsámbéki premontrei templomromnak a minisztérium által felvetett, liturgikus használatra történő kiépítésével kapcsolatban is elvi vita alakult ki a MOB 1922. június 22-iki ülésén. Möller a régi részek megóvása mellett az. apszisok kiépítését elképzelhetőnek tartotta. Petrovics Elek ellenezte a kiépítést, az emléket nem restaurálni - a szó eredeti értelmében helyreállítani -, hanem konzerválni kell. Végh Gyula, Látzay Fritz Oszkár és Foerk Ernő sem értett egyet a kiépítési tervvel. Lechnerjenő támogatta Möller elképzelését, de a többségi vélemény alapján a bizottság kimondta, hogy a zsámbéki templomrom kiépítését elvileg nem helyesli, azonban alapos felmérését, egy rekonstrukciéts terv és makett elkészítését fontosnak tartja. 133 Möller felajánlotta, hogy fiai, Möller Károly és István, továbbá műegyetemi hallgatói felmérik a templomot, s ehhez költségvetést is benyújtott. 134 1928-ban újra foglalkozni kellett a templomrommal, mert a délnyugati toronyban tönkrement a falépcső és a födém, valamint az 1889-ben készült kerítés. 135 1931-ben leomlott egy árkádív s az állagmegóvási munkákat tovább nem lehetett halasztani. 136 Möller vezette a helyreállítási munkákat, s az 1922-ben felvetett kiépítési elképzelése újból napirendre került, amelyhez azonban végül is a MOB nem járult hozzá. 137 A türjei premontrei templom homlozatának felújításakor 1922-ben felmerült egy román stílű előcsarnok felépítése. Lux Kálmán terveit a kiküldött bizottság nem fogadta el, a barokk portálét megtartandónak ítélte. A „...restaurálások a meglevő, művészi becsű és történelmi érdekű műemlék részlet lehető kímélésével hajtassanak végre, mert a restaurálás csak a fentartásra és nem a szerencsére kimúlt purista irányú, rombolással kezdődő, hamis visszaállításra terjedhet ki, még akkor is, ha ugyanazon épületen az egyes részek nem is egyazon stílusúak, de a művészeti összhangot nem zavarják, sőt emelik és a különféle korok művészeti akaratát szemléltetik". 138 A visegrádi Salamon-torony Schulek János által irányított helyreállítását 1927től folyamatosan végezték, amely az északkeleti és északnyugati falak köveinek kicserélésétjelentette, többmint 168 négyzetméter feledetem A korábbi 1870-es és 1918-as befejezetlen, vagy rosszul végzett helyreállítások javítása volt ez. A műemlék helyreállítások többsége a homlokzatok vakolatának javítását, a fedélszék, a tető felújítását és esetenként a falak statikai megerősítését jelentette: egri minorita-, mátraveiebélyi r. k.-, Miskolc Avasi ref. templom, pécsi székesegyház, pécsi belvárosi plébániatemplom, nyírbátor minorita- és ref. templom, Szeged Alsóvárosi ferences templom és számos kis falusi templom: Szentsimon, Borsodbogács, Egregy, Mátraszőllős, Feldebrő, Tállya, Máriabesnyő r. k. templom, Korlát, Szerencs, Abod, Szikszó ref. templom stb. A MOB tervszerű kutatási a helyreállítások közben nem végeztetett, ha az előkerült falképekről és más faragott részletekről idejében értesült megóvásukat és bemutatásukat, konzerválásukat az esetek többségében előírta. Képzett falkép restaurátorok nem igen voltak, iparművészeti és képzőművészeti főiskolai tanárok, festőművészek végezték ezt a munkát, elsősorban Grédi István, Sándor Béla, Veress Zoltán, Beer József Konstantin és Tiiry Gyula. Oltárok, templomi berendezések restaurálásával kapcsolatban ritkán
