Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)
Granasztóiné Györffy Katalin: A Műemlékek Országos Bizottságának tevékenysége a trianoni békekötés után (1920-1934)
fordultak a MOB-hoz. Természetesen ez nem jelentette azt, hogy nem állítottak helyre számos barokk oltárt és szószéket, de a MOB csak a legjelentősebb emlékekkel kapcsolatos tervekről értesült. A nyírbátori minorita templom barokk oltárainak restaurálása 1923-ban merült fel. A nyírbátori ref. templom reneszánsz stallumának a Magyar Nemzeti MíVzeumba történő elhelyezését a templom helyreállításának idején a MOB is támogatta. 139 A MOB működésének egyik legfontosabb és az utókor számára felbecsülhetetlen anyaga a tagok által a helyszíni szemléjükről minden esetben készített jelentések, ezek nemcsak az emlék részletes, művészettörténeti szempontú értékelő leírását tartalmazták, hanem részletes történetét, építéstörténetét és az esetek többségében helyreállítási javaslatot is. A jelentésekhez vázlatrajzokat és fényképfelvételeket mellékeltek. Ezek a mellékletek gyarapították a gyűjteményeket és lehetővé tették, hogy minden műemlékről rendelkezzenek egy alapdokumentummal. A MOB 1920-1934 közötti tevékenységének legnagyobb érdeme, hogy sokrétűvé vált, nemcsak a védendő emlékek időhatárait szélesítette ki, hanem az emlékek típusának körét is. Egyre nagyobb hangsédyt fektetett az emlékek megismertetésére, közkinccsé tételére, a társadalom mozgósítására. Nyugodtan állíthatjuk, hogy mindazok a célok, amelyekért ma küzdünk a műemlékvédelemben az 1920-as, 30as években már megfogalmazódtak. JEGYZETEK 1 MOB irattár 1922/4. 2 MOB irattár 1922/4. Gerelyes Ede. A magyar múzeum ügy a két forradalom időszakában 1918-1919. Tanulmány és dokumentumkötet. Bp., 1967. Gogelyfjy András: A magyar műemlékvédelem 50 évvel ezelőtt (1919: új távlatok). Műemlékvédelem XIII (1969) 233-240. 3 MOB irattár 1922/4. Elek Artúr. Éber László (1871-1935). Nyugat XXVIII (1935) I. 429-431. Eyka Károly: Éber László. Magyar Művészet XI (1935) 128. MTA tagságát az Elnökség 1989/30. sz. határozatával kapta vissza. 1 MOB irattár 1921/272. 5 MOB irattár 1922/100. fi MOB irattár 1922/132. 7 MOB irattár 1922/8. 8 MOB irattár 1923/247. (iktatókönyv) 9 MOB irattár 1922/132. Alpár Ignácz építész, dr. Bátky Zsigmond a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya igazgatója, dr. Bartucz Lajos egyetemi magántanár, dr. Beöthy Zsolt miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, dr. Békefi Rémig zirczi apát, dr. Csánki Dezső miniszteri tanácsos, az Országos Levéltár főlevéltárosa, Csányi Károly építész, az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum osztályigazgatója, dr. Czakó Elemér miniszteri tanácsos, Magyar Nemzeti Múzeumi osztályigazgató, Dudits Andor festőművész, Divald Kornél író, műtörténész, dr. Fejérpataky László m. kir. udvari tanácsos, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Látzay Fritz Oszkár építész, Foerk Ernő építész, a Magyar Királyi Felső Építő Ipari Iskola igazgatója, báró Forster Gyula v. b. t. t., dr. Finály Gábor főgimnáziumi igazgató, Gróh István az Országos Magyar Iparművészeti Iskola igazgatója, dr. Gerevich Tibor egyetemi magántanár, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgató őre, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium egyházművészeti szakmegbízottja, dr. Gárdonyi Albert Budapest székesfőváros főlevéltárosa, dr. Hültl Dezső építész, műegyetemi tanár, Halaváts Gyula nyugalmazott bányafőtanácsos, Ker-