Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Granasztóiné Györffy Katalin: A Műemlékek Országos Bizottságának tevékenysége a trianoni békekötés után (1920-1934)

Foerk Ernő (1868-1934). 1930 körül. Magyar Nemzeti Múzeum ltsz. 72.279. Állami Felső Építő Ipar Iskola taná­ra. 1910-től már a MOB tagja. 1921­től az ócsai ref. templom helyreállí­tási és átépítési tervei sok vitát váltot­tak ki a bizottságban. 100 A szegedi Szent Demeter-templom csonkator­nyának kiépítéséhez és lefedéséhez 1926-ban készített terveit a bizottság elfogadta. 110 Foerk 1926-ban a buda­pesti Rudas fürdő török kupolájának helyreállításához adott javaslatot. 111 1928-ban a lebontásra ítélt olcsvai ref. templom bővítési terveit mutatta be a MOB-nak."- Tanítványaival a nyári szünidőben számos műemlék felmé­rését készítette el és ezekkel a MOB gyűjteményét gazdagította. Látzay Fritz. Oszkár (Ürményháza, 1878. augusztus 7. - Bp., 1958. janu­ár 29.) építész, műegyetemi magánta­nár, az Országház műszaki főigazga­tója, 1910-től a MOB tagja, 1932-től a végrehajtó bizottság tagjai közé is beválasztották. Látzay Fritzet elsősorban a kö­zépkori templomok érdekelték. 1924-ben a somi r. k. kápolna, 1926-ban az. abodi ref. templom helyreállítását szorgalmazta." 3 A tállyai r. k. templommal 1926-1931 között, a szikszói ref. templommal 1927-1930 között foglalkozott. 111 Jelentéseket írt az árpási, kisbéri, rajkai r. k.-, a vásárosnaményi, neszmélyi réf.-, a csegöldi görög katolikus templomokról és a siklósi várról. 11 "' Ciróh István (Nagyberezna, 1867. június 2. - Bp., 1936. március 16.) iparmű­vész, művészeti író, az Iparművészeti Iskola tanára, majd 1917-1926 között igaz­gatója. Az 1890-es évektől kezdve folyamatosan kapcsolatban állt a MOB-bal, amely­nek 1922-től lett rendes tagja. Elsősorban a felvidéki középkori templomok falké­peiről készített akvarell és pausz másolatokat a MOB megbízásából. Többnek a restaurálását is vállalta. Az 1920-as évektől az akvarell másolatok hitelességét egy­re jobban vitatták, s a fényképezés került előtérbe a falképek megörökítésénél is. 1922-ben Gróh István még lemásolta a győri székesegyházban található ké>zépko­ri és a veszprémi Gizella-kápolna szintén középkori falképeit, de javaslata szerint a későbbiekben a felnagyított fényképeket fogja a helyszínen színezni. A miskolci múzeum felkérésére még sor került 1923-ban a szalonnai ref. templom falképei­nek másolására is, de ezt követően a MOB már nem fogadta el ezt a hagyományos módszert, Gerevich Tibor a szalonnai falképek kapcsán hangsúlyozta a fényképe­zés fontosságát. 110 A továbbiakban Gróh szakértőként és restaurátorként tevékeny­kedett. 1924-ben vállalta a sümegi r. k. templom szentélyének keleti falán a Maul­bertsch falkép restaurálását." 7 Gróh vezetésével restaurálták a budapesti egyete­mi templom boltozatainak Bergl által festett figurális-, és újrafestették az oldalfa­lak ornamentális falképeit." 8 A budapesti Keleti pályaudvar Lötz freskóinak és az Andrássy út 88. ház külső homlokzatát díszítő Székely és Rauscher-féle sgraffitók

Next

/
Thumbnails
Contents