Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Granasztóiné Györffy Katalin: A Műemlékek Országos Bizottságának tevékenysége a trianoni békekötés után (1920-1934)

állapotát először mint szakértő szemlélte meg, majd mindkettőt restaurálta 1928-1929-ben, illetve 1930-ban.

119 Gróh 1926-ban felhívta a MOB figyelmét a pápai r. k. templom oratóriumában és sekrestyéjében levő rossz állapotú Maulbertsch falképekre, és restaurálásukat is elvállalta volna.

120 Jelentést készített a zalahalápi r. k. templom oltár-falképéről és a nyírderzsi görög katolikus templom ikonosztázáról.

121 Még 1922-ben kezdeményezte, hogy az egész ország területén meg kellene vizsgálni a román kori templomokat, hogy találhatók-e bennük középkori falképek.

122 Kiváló ismereteit és jártasságát a magyarországi falkép- és díszítőfestészetről számos cikke és tanulmánya is tanúsítja. Lósy-Schmidt Ede (Sepsiszentgyörgy, 1879. október 27. - Bp., 1948. április 6.) technikatörténész, a MÁV főmérnöke, 1926 óta a MOB rendes tagja. A hortobágyi kőhíd megmentése érdekében fordult a MOB-hoz, mert a hidat a legérdekesebb „mérnöképítészeti" emléknek tartotta, amely a Hortobágy képének szerves része, s így lebontását nem szabad megengedni. 1931-ben Hegyfalu közelében öt Repce ártéri boltozott kőhíd lebontásának tervéről értesült, a hidak mérethelyes felméretését kérte a MOB-tól.

123 Halaváts Gyula (Zsena, 1853. július 7. - Bp., 1926. július 28.) geolc>gus, bányafőtanácsos, 1921 óta a MOB tagja, a hollókői vár romjainak rongálására, a füzéri várrom kápolnájának rossz állapotára hívta fel a figyelmet 1921-ben illetve 1923ban. 1924-ben az alpári Árpád-kori földvár megvizsgálásához küldték ki.

124 Szmrecsányi Miklós (Daróc, 1854. január 19. - Bp., 1936. május 31.) művészettörténeti író, miniszteri tanácsos, 1904-től a MOB tagja. Eger és környéke műemlékeinek megmentése érdekében rendszeresen közbenjárt a MOB-nál, többek között ő kezdeményezte az egri várban az ásatások megkezdését. Petrovics Elek (Deregnyő, 1873. augusztus 10. - Bp., 1945. jédius 20.) művészettörténész, az MTA tagja, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, 1914-től a MOB tagja. Elsősorban képzőművészeti, restaurálási kérdésekben foglalt állást a MOB felkérésére. Főigazgatósága alatt a MOB irodái a Szépművészeti Méizeum első emeletén működtek. Az 1920-1934 közötti időszak műemlékvédelmében a nag)' látványos restaurálási feladatok helyett a mindennapi ügyintézés, helyszíni szemle, jelentések, javaslatok készítése kapott nagyobb hangsúlyt. A bemutatott személyiségek többsége társadalmi munkában végezte a sok vidéki utazással járó fáradságos munkát. A MOB-nak nem volt arra lehetősége, hogy minden műemlék helyreállítását magára vállalja, ezért elsősorban tagjainak szakértelmével járult hozzá a konkrét helyszíni munkákhoz. Szőnyi Ottó előadó 1927 márciusában Klebelsberg Kuno miniszter felkérésére összefoglalta a MOB 1922-1927 közötti műkctdését hivatkozva: a MOB nehézségeire: Javadalmának elégtelensége miatt csak nagyon korlátozott mértékben támogathatta anyagilag is az idők viszontagságai által megviselt műemlékek helyreállítását, közreműködése inkább szellemi erőinek az e téren felmerült ügyek szolgálatába állítása éttján történt. Tanácsadással és tervezéssel sietett a műemléktulajdonosok segítségére".

125 A MOB évről-évre javaslatot tett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak a helyreállítandó műemlékekre. A minisztérium csak az előre megtervezett munkákhoz adott anyagi támogatást, a rendkívüli, váratlan kiadásokat kédön kellett kérvényezni. Az 1922-1923-as évek költségvetési tervezetebői megtudjuk, hogy 5450 ezer koronát költöttek műemlékek helyreállítására: az ócsai ref. templom 600 ezer koronát, a pannonhalmi Millenniumi emlékmű