Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Granasztóiné Györffy Katalin: A Műemlékek Országos Bizottságának tevékenysége a trianoni békekötés után (1920-1934)

is elfogadta lemondását és Kertész K. Ré>bert, miniszteri tanácsost, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium műszaki éigyosztályának főnökét bízta meg „a MOB elnöki tisztsége teendőinek ellátásával, illetve a Bizottság ügyeinek vitelével, egyelőre, további intézkedésig, elnökhelyettesi minőségben".

6 Schulek Frigyes 1919-ben bekövetkezett halálával a bizottsági építész posztja betöltetlen maradt, kivéve a Tanácsköztársaság idejét, amikor Lux Kálmán volt az ügyvivő építész, de őt is felmentették állásából és bizottsági tagsága alól. Vizsgálóbizottság előtt többször is igazolnia kellett a Tanácsköztársaság alatti viselkedését, s a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium még 1922 elején sem zárta le az ügyet, sőt annak újratárgyalását kérte.

7 Végül felmentették és bizottsági tagságát is visszakapta még 1925 előtt, 1927ben a bizottsági tagok névsorában szerepelt. A korábban Lux által betöltött másodépítészi állást 1920 óta Sztehló Ottó kapta meg, amelyet 1923-ban bekövetkezett haláláig ellátott.

8 Ezután nem töltötték be sem az előadói építészi, sem a másodépítészi posztot, jóllehet a szervezeti szabályzat előírta ezeket a funkciókat. A MOB rendes tagjai 1917 óta csak halálozás esetén változtak. A vallás- és közoktatásiig)! miniszter 1922. március 11-én kelt rendeletével kinevezte 1927. március 15-ig a MOB rendes tagjait.

9 A 45 személyből többen már az 1910-es évektől tagjai voltak a bizottságnak, mint pl. Alpár Ignác építész, Beöthy Zsolt miniszteri tanácsos, Békefi Rémig zirci apát, Divald Kornél művészettörténész-író stb. A magyar kultéirális élet kiemelkedő egyéniségei, a Szépművészeti-, Iparművészeti-, Magyar Nemzet Múzeum igazgató őrei, egyetemi és főiskolai tanárok, levéltárosok, múvészetté)rténészek, építészek, művészek, minisztériumi funkcionáriusok alkották ezt a nagyiétszáméi bizottságot, amely ilyen formában feladatát hatékonyan nem tudta ellátni. A bizottság 1922. március 23-iki rendes ülésén, ahol Kertész K. Róbert a személyi változásokat és a rendes tagok kinevezését is bejelentette, mint megbízott elnökhelyettes az 1902 illetve 1904 óta érvénybe levő MOB Szervezeti Szabályzatnak átalakítását javasolta, valamint felvetette egy állandó végrehajtó bizottság létrehozását a bizottságon belül, az ügyek gyors és hatékony intézésére. A tagok javaslatait figyelembe véve a végrehajtó bizottság kilenc tagból alakult meg: elnöke a MOB elnökhelyettese Kertész K. Róbert, előadója Szőnyi Ottó, a témák szerinti tagozé>dásnak megfelelően az ingó műemlékek szakértői Gerevich Tibor és Csányi Károly, ingatlan műemlékek esetében Sándy Gyula, Schulek János és Wälder Gyula, az „irodalmi" emlékek (kiadványok, kiállítások, gyűjtemények) szakértői Lechnerjenő és Möller István.

10 A végrehajtó bizottság már 1922. április 6-i ülésén először, majd több alkalommal tárgyalta a MOB szervezeti szabályzatának módosítását. A hozzászólók között Lechnerjenő figyelemreméltó javaslatot tett: „a műemlék-kontingens kiterjesztését kéri a 19. század közepéig", valamint Möller István, aki: „a műemlék restaurálás kiviteli szabályait a tudományos követelményekkel összhangba kívánja hozni". Möller Istvánt a bizottság felkérte, hogy dolgozza ki a „szervezeti szabályzat függelékét képező, szakembereknek szóló műemlékvédelmi, művészettechnikai utasítást".

11 A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1922/166. 714. III. a. számú rendeletével fogadta el a szabályzatot.

12 Az új szervezeti szabályzat korszerű felfogásban készült. Alaptételei ma is érvényesek, mint például a védelemre érdemes emlékek meghatározása: „A bizottság működése kiterjed a földben, vagy a föld felett levő, a történelem előtt valő időktől