Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Granasztóiné Györffy Katalin: A Műemlékek Országos Bizottságának tevékenysége a trianoni békekötés után (1920-1934)

kezdve a 19. század közepéig létesült minden olyan építményre, és annak szobrászati, festészeti és iparművészeti tartozékaira, melyek történeti vagy művészeti emlék becsüek és igy az idézett törvény oltalma és a vallás és közoktatásügyi miniszter felügyelete alá tartoznak. Legfontosabb feladatának tekinti a műemlékek felkutatását, összeírását, felvételét „művészeti, történelmi becsük, továbbá helyi érdekű fontosságuk, vagy alakjukban (idomukban) mutatkozó sajátosságuk szerint". A műemlékek nyilvántartását a róluk készült törzskönyveknek kell alkotniuk, a különféle információk számára rendszeresített betéti lapokkal. A legfontosabb az A) lap, amely tartalmazza: „a műemléknek s tartozékainak helyszinelési, építészeti, mútörténeti leírását" a róla készült fényképeket, építészeti rajzokat, tervrajzokat. A szabályzat pontosan meghatározza az elnök, az előadó, a titkár, az előadó építész, a másodépítész, a művezető, a kisegítő építészek és az altiszt feladatait és hatáskörét, valamint az Országos Bizottságon belül működő végrehajtó bizottság működését, megkülönböztetve, hogy mely ügyek tartoznak a teljes ülés és melyek a végrehajtó bizottság ülése elé.

13 A teljes ülésekre kéthavonta, a végrehajtó bizottsági ülésekre hetente került sor. Ezt a rendet ajegyzőkönyvek tanúsága szerint nagyjából be is tartották. A bizottság teljes üléseit az 1920-as évek első felében még rendszeresen, azt követően, azonban egyre ritkábban hívták össze, s fokozatosan formálissá vált. A végrehajtó bizottsági ülések gyakorlatilag teljes hatáskörben minden problémával és kérdéssel foglalkoztak. Első helyen a műemlékekkel kapcsolatos feladatok és intézkedések szerepeltek, a végrehajtó bizottsági tagok személyi és munkával kapcsolatos problémái és költségei, a műemlékekről készülő kiadványok, egyéb tudományos munkák, előadások, kiállítások, a gyűjtemények gyarapítási ügyei rendszeres napirendi pontjai voltak az üléseknek, amelyekre a MOB Szépművészeti Múzeumban található irodájában került sor. Kertész K. Róbert (Bp., 1876. június 9. - Bp., 1951. augusztus 28.) miniszteri tanácsos, a MOB elnökhelyettese elnökölt a teljes és végrehajtó bizottsági üléseken egyaránt, egészen 1933. november 21-ig, amikor tisztjéből Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter felmentette és helyére ifj. Wlassics Gyulát nevezte ki.

14 A teljes üléseken a MOB rendes tagjainak kellett volna részt vennie, de a rendelkezésünkre álló néhány jegyzőkönyv tanúsága szerint, a több mint 40 tagból változó létszámban, általában 15-20 személy jelent meg. A MOBot még 1922-ben és 1925-ben is új tagokkal egészítették ki.

15 Klebelsberg Kuno miniszter 1927. június 28-án meghosszabbította Kertész K. Róbert elnökhelyettesi megbízatását és 1932. június 30-ig a MOB 54 rendes és 18 levelező tagKertész K. Róbert (1876-1951 ). Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona.