Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)
Granasztóiné Györffy Katalin: A Műemlékek Országos Bizottságának tevékenysége a trianoni békekötés után (1920-1934)
Granasztóiné Györffy Katalin A Műemlékek Országos Bizottságának tevékenysége a trianoni békekötés után (1920-1934) A trianoni békekötés után az egyharmadára csökkent ország elvesztette műemlékeinek legjavát, legszebb, legjelentősebb, középkori templomait, legnagyobb, középkori várait, reneszánsz várkastélyait, középkori falképeit s még sorolhatnánk azokat az értékes emlékeket, amelyekkel a MOB 1920 előtt foglalkozott. A kezdeti kétségbeesés és tanácstalanság után, tevékenységének kvdönösebb átértékelése nélkül kezdett hozzá, Magyarország - számukra természetesen elfogadhatatlan -, megmaradt területén levő műemlékek mindennapi védelméhez, abban a reményben, hogy ez csak egy átmeneti állapot, s előbb-utóbb újra az egész, egykori történelmi Magyarország műemlékei ismét a MOB hatáskörébe tartoznak. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint az évek médásával, a védendő emlékek kéirének bővülésével feladataik oly méretekben megszaporodtak, hogy a kezdetben megfogalmazott vágyak már nem szerepeltek napirenden. 1921. december 29-én Rónay, a Magyar Királyi Vallás- és Keizoktatásiigyi Minisztérium miniszteri tanácsosa aláírásával felkérés érkezett a Műemlékek Országos Bizottságának elnökéhez, Forster Gyulához, hogy az. 1919-1921 év történetéről, illetőleg működéséről 1922. január 15-ig írásbelileg számoljon be. 1 A január 14-én kelt jelentés utalt az 1920. április 22-én, valamint az 1921. június 27-én beküldött jelentésekre, amelyek részletesen kitértek az 1918-1920 között lezajlott drámai események között végzett műemlékvédelmi tevékenységre. „Bizottságunk a most szóban levő három év alatt mindössze 7 rendes és 4 albizottsági ülést tartott. Magyarázata pedig, hogy sem az 1918. évi őszi forradalmat követő időkben, sem a kiküldve volt kormánybiztos, sem az u.n. tanácskormány, sem az ezt követő miniszteri biztos idejében mint feloszlatott bizottságban ülések tarthatók nem voltak, mignem a Műemlékek Országos Bizottsága 1921. évi június hó 27-ével ismételten vissza nem állíttatott."' 2 A visszaállítás azt jelentette, hogy a MOB a Tanácsköztársaság előtti formájában működött újra. Alkalmazottainak személyi összetétele részben megváltozott, mert megvizsgálták a tanácskormány alatt tanúsított viselkedésüket és ennek eredményeként Éber Lászlót, aki a tanácskormány alatt az. Országos Műemléki Hivatal elnöke volt, azt megelőzően 1906 óta töltötte be a MOB előadói tisztjét, felmentették állásábéd „hivatalával össze nem egyeztethető viselkedése" miatt. 3 Az előadói teendők ideiglenes vezetésével Lechnerjenő műegyetemi magántanárt bízták meg, majd a kormányzó 1921. december 22-én kelt határozatával Szőnyi Ottó pécsi püspöki jogakadémiai tanárt a MOB előadejává nevezte ki. 4 A MOB elnöke továbbra is Forster Gyula maradt, aki azonban 1921. december 27-én lemondott tisztségéről. 5 A vallás- és közoktatáügyi miniszter 1922. március 10-én írásban