Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Horler Miklós: Az intézményes műemlékvédelem kezdetei Magyarországon (1872-1922)

melynek ellenében törekvéseim sokszor sikertelenek maradtak - a fentartás és helyreállítás műve sokszor nem tanúskodott kellő tiszteletről a műemlékeknek a korábbi vagy későbbi stylusban épített részletei iránt, így például a kassai székestemplomnál megengedtetett az alaprajz megváltoztatása, de a tornyokat sikerült mégis megmenteni. 6/ Legyen szabad a műemlékek fen tartásáról szóló 1881: 39. tcz.-ben mutatkozó hiányok pótlásának és kiegészítésének és ezzel kapcsolatban az ingó emlékek védelmére vonatkozó törvény meghozatalának szükségét is kiemelnem, mely irányban való törekvéseim sikerre mindeddig nem vezettek." 130 Barcza 1964. i. m. 450. Gergelyfjy András: Műemlékvédelmünk a Tanácsköztársaság idején. Műemlékvédelem III (1959) 210-211. 131 Barcza 1964. i. m. 448. A Magyar Tanácsköztársaság képzőművészeti élete. i. m. 105-111., 191. 132 MOB irattár 1919/149. A Magyar Tanácsköztársaság képzőművészeti élete. i. m. 191-192. és Barcza 1964. i. m. 449. 133 MOB irattár 1919/149. 134 MOB irattár 1919/175. 135 MOB irattár 1919/212. A véleményezésére megküldött békeszerződés tervezet a műemlékvédelmen túlmenően is rendkívül értékes dokumentum. 136 MOB irattár 1920/8. 137 MOB irattár 1920/17., 29. Ez utóbbi Forster búcsúlevele, melynek csak fekete van meg az irat hiányzik. 118 MOB irattár 1921/144. A Kertész K. Róbert-féle munkaprogram az iratok közt nem található. Kertész és Lechner Forster elleni áskálódásának dokumentumait lásd MOB irattár 1921/136. 139 MOB irattár 1921/150. 110 MOB irattár 1921/71., 1922/66. 111 MOB irattár 1921/29., 266. 142 MOB irattár 1922/100. Az. iratok közt Forster lemondó levele nem találtató, csak Vass miniszter válaszának másolata, melyet a bizottságnak tudomásul megküldött március 10-én. Az irat a bizottság tagjainak hosszú és meleg hangú búcsúlevele, melyben részletesen méltatják Forster érdemeit és jegyzőkönyvileg rögzítik, hogy munkásságát méltó módon kívánják megörökíteni. Miklós Horler: Die Anfänge der institutionellen Denkmalpflege in Ungarn 1872-1922 Die Entstehung der organisierten Pflege der Denkmäler war auch in Ungarn, ähnlich wie in anderen Europäischen Ländern, das Ergebnis eines längereen historischen Vorgangs, dessen Anfänge bis zum Beginn des 19. Jh. zurückreichten. Gleichzeitig mit den Einheits- und Unabhängigkeitsbewegungen der europäischen Völker entfalteten sich auch in Ungarn die Bestrebungen nach der Wiederherstellung der nationalen Selbständigkeit, die bis ans Ende des Mittelalters geblüht hatte. Eine der wichtigsten Triaebkräfte und Begleiterscheinungen war die Verstärkung des nationalen Bewußtseins, die Schätzung der Traditionen, der Kultur der gemeinsamen historischen Vergangenheit und nicht zuletzt der gegenständlichen Denkmäler. Die herausragenden Persönlichkeiten des geistigen Lebens, sodann auch die Gesellschaftsorganisationen des intellektuellen Lebens strebten danach, die Aufmerksamkeit der Gesellschaft auf die Bedeutung der Denkmäler der Geschichte, zugleich aber auch auf ihren verfallenen und gefährdeten Zustand zu lenken.