Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Horler Miklós: Az intézményes műemlékvédelem kezdetei Magyarországon (1872-1922)

Gerecze Péter (1856-1914). 1890 körül. OMvH Fotótár neg. sz. 159. 515. nélkülöznek minden elvi koncepciót azok a szubjektív értékelések, amelyeket az egyes emlékekről megfogalmaz. Amint ezt már Forster Gyula, és azóta mások is megállapították, ez a hősies erőfeszítéssel végzett munka nem tudhatott eleget tenni annak az 1872 óta kielégítetlen igénynek, hogy legyen az ország műemlékeiről egy azonos szempontok szerint összeállított teljes jegyzék, amely a műemlékvédelem feladatainak ellátásához alapul szolgálhat. A bizottság 1896. évi január 30-i ülésén fogadta el a műemlékek nyilvántartásának és törzskönyvezésének megszervezésére vonatkozó javaslatát.

82 Ennek alapján a bizottság már 1899-ben elindította a topográfiai rendszerben való felvételek munkáit, és elsőnek Gerecze Pétert (1856-1914) bízta meg Pest-PilisSolt-Kiskun vármegye műemlékeinek részletes jegyzéke elkészítésével,

83 majd Szendrei Jánost (1857-1927) Borsod vármegye, 1905-től pedig Divald Kornélt (1872-1931) Felsőmagyarország vármegyéinek jegyzékbe vételével. Forster Gyula már a munkák megindulásakor megállapította, hogy az ország műemléki értékeinek 1872-ben elhatározott és elrendelt felkutatása és nyilvántartásba vétele döntően az erre a célra rendelkezésre állott anyagi és szellemi erők minimális és teljesen elégtelen volta miatt nem tudott megfelelő ütemben előrehaladni. Azt is előre látta, hogy az. újból elrendelt és megkezdett topográfiai adatfelvételek, a feltételek némileg javult, de még mindig elégtelen volta miatt, továbbra is hosszú évek során keresztül nem fogják tudni az egész, ország anyagát feldolgozni. Épp ezért ezzel párhuzamosan már 1899-ben elhatározták egy olyan újabb ideiglenes jegyzék elkészítését, amelyet az összes törvényhatóságoknak is megküldve, azoktól, valamint a bizottság összes levelező tagjaitéd bekért vélemények és kiegészítések alapján véglegesítve kívántak addig is közreadni, amíg a részleges adatfelvételek elkészülnek. Ezt az 1680 műemléket tartalmazó jegyzéket, amelyet szintén Gerecze Péter készített el,

84 a bizottság 1900. szeptember 21-i ülésén fogadták el, majd nyomdai sokszorosításban 1900. november 22-én küldték szét a megyei Közigazgatási Bizottságoknak, 1901. január 26-án pedig a bizottság levelező tagjainak.

85 Ez az ideiglenes jegyzék, a beérkezett észrevételekkel Gerecze által 1902-ben kiegészítve képezte alapját egy olyan hatalmas kézikönyv elkészítésének, amely első ízben tartalmazta az összes addigi különböző irodalmi és kéziratos forrásokból ismert műemlékek, valamint azok tartozékait képező ingó műtárgyak vármegyénként és községenként rendszerezett teljes jegyzékét, a legegyszerűbb meghatározásokkal és datáló adatokkal, továbbá az azokra vonatkozóan addig megjelent irodalomjegyzékével. Ezt A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma címen a Fors-