Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Marosi Ernő: A koldulórendi építészet Magyarországon

neta. in: Tommaso da Modena e il suo tempo. Atti del Convegno Internazionale di Studi per il 60 Centenario délia morte. Treviso, 1979. 351, sk; vö. Reallexikon zur Deutschen Kunstge­schichte, i. m. 399. 38. BeMngi. m. (1977) 17. skk. 39. Villelti, G.: Legislazione e prassi edilizia degli Ordini mendicanti nei secoli XIII e XIV. Francesco d'Assisi. Chiese e Convenu. Milano, 1982. 23. skk; Gada i. m. (1979) 341; Durlial i. m. (1974) 77. sk. 40. Altmann Júlia: Előzetes jelentés a budavári ferences templom kutatásáról. AE 100 (1973) 82. skk. 41. Építéstörténetéhez alapvető: MMT II. Sopron és környéke műemlékei, (szerk. Dercsényi Dezső) I. Bp., 1953. 255. skk. Közvetlen kapcsolatok feltevése: Csemegi József: A budavári főtemplom kö­zépkori építéstörténete. Bp., 1955. 87. skk. Pozsony: Súpis pamiatok na Slovensku. I. Bratislava, 1967. 191. 42. Kutzner, Marian: Der gotische Umbau der Klosterkirche in Trebnitz (Trzebnica). in: Kunst des Mittelalters in Sachsen: Festschrift Wolf Schubert. Weimar, 1967. 107. skk; vö. Soukupová-Benáko­vá, Helena: Pfemyslovské mauzóleum v klástefe blahoslavené Anezky na Frantisku. Uméní XXIV (1976) 193. skk. 43. Royaumont jelentőségéhez 1. Branner, Robert: St. Louis and the Court Style in Gothic Architec­ture. London, 1965. 31. skk; viszonya a koldulórendekhez: uo. 86. skk. Royaumont típusának ha­tása a Poissy-i St-Louis-templomra: uo. 135; nápolyi követése: S. Lorenzo: uo. 136. E kérdés vizs­gálata ujabban: Krüger, J.: S. Lorenzo Maggiore in Neapel. Eine Franziskanerkirche zwischen Or­densideal und Herrschaftsarchitektur. Franziskanische Forschungen 31. Werl/Westfalen, 1985. 110. skk. 44. A tézis alátámasztásához, konkrét adatok: Guzsik Tamás - Fehérváry Rudolf: A pálos rend emlékei a középkori Magyarországon. (Összefoglaló és katalógus) BME soksz., 1980. uők: A magyar pá­losrend építészeti kialakulása, első periódusa. EET XII (1980) 193. skk. - viszont az „obszerváns ferences műhelyek" elképzelését (vő. 23. jgyz.) a „pálos műhelyek" éppoly megfoghataüan (ren­di/lokális? - tipológiailag?, építéstechnika terén, stilárisan megragadható?) konstrukciójával váltja fel Guzsik Tamás: Későgótikus „pálos" műhelyek Magyarországon. EET XV (1983) 199. skk, főleg 200. sk. 45. Bertalan Vilmosné: Az óbudai klarissza kolostor. BpR XXVI/1 (1976) 276. skk. 46. Mencl, Václav: Gotická architektúra horného a stredného Povaz.ia. Vlastivedny casopis XVIII (1969) 110. skk; Marosi, Ernő: Stiltendenzen und Zentren der spätgotischen Architektur in Un­garn. Kunsthistorisches Jahrbuch der Universiät Graz VI (1971) 30. — A ritka csarnokterekhez I. Entz i. m. (1972) 490. 47. Epítéstörténetéhez 1. Vukicevic-Samarzija, Diana: Sakralna go tic ka arhitektura u Slavoniji. Zagreb, 1986. 7. skk. (két periódus, a fejezetekalapján, vö. M. művészet 1300-1470. I. 148. skk, 405. skk. II. 70-71, 976, 1573-75, részben téves azonosítással!) - vö. 107. sk. és uo. 98. kép. 48. Kostka, Jin: Klarisky kostol v Bratislave. Bratislava, 1976. - Az egységes téralkotás tendenciájához 1. a boltozott hajójú keszthelyi ferences templom példáját, Csemegi József: Keszthely egykori feren­ces templomának építéstörténete. Klny. Dunántúli Szemle VIII (1941) 17. sk. - a „merészebb térszemléletű" későbbi mesterről uo. 25. A hajóboltozat Gersei Pető címeres zárókövének azono­sítására Tóth Sándor hívta fel figyelmemet, akinek ezért hálás köszönettel tartozom. Az iroda­lomban egy szentélyzárókő lackfi címeres faragványa alapján (pl. Entz Géza: Gótikus építészet Magyarországon. Bp., 1974. 203.) egyértelműen hangsúlyozott és a falképek datálásánál, stílus­jellegük megítélésénél is alapul vett (14. jegyzet) nézetekkel szemben tehát Csemeginek kell iga­zat adnunk. A Gersei Pető-család keszthelyi zálogbirtokosságáról 1. Feiszt György: Fejezetek a Ger­sei Pető család történeléből. Zalai Gyűjtemény 25. Közlemények Zala megye közgyűjteményei­nek kutatásaiból. Zalaegerszeg, 1986. 81. - Tisztségként, Rezi várának tartozékaként 1422-től, adományként 1427-től a Gersei Petők kezén: Engel Fái: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban (1387-1437). Bp., 1977. 145. 49. Nagy Emese: Az ozorai ferences kolostor. FA XX (1969) 135-153; vö. uő: Az ozorai ferences kolos­tor, in: Ozorai Pipo emlékezete, (szerk. Vadas Ferenc) Szekszárd, 1987. 97-106. 50. A ciszterci ideális tervről 1. Braunfels, Walfang: Abendländische Klosterbaukunst. Köln, 1969. 123. skk; vö. Cistercense, architettura. Dizionario degli Istituti di Perfezione dir. da Pelliccia, G. e Rocca, G. II. Roma, 1975. col. 1037. skk. (F. Vongrey). A koloslorelrendez.es problémájához 1. ­Feuerné lóth i. m. 258. skk. 51. A huszártorony funkcióját átvevő lépcsőtorony elterjedéséről a 14. századi németországi koldu­lórendi építészetben 1. Binding i. m. 434. 52. A kijárattal ellátott folyosó megfelel a ciszterci kolostorelrendezés parlatoriumának, 1. fent: 50. jegyz. - Egyértelműen lépcsőtorony-funkció és az északi kolostorszárnyba vezető boltozott folyo­só rekonstruálható Lőcsén, amelynek rekonstrukciójához lényeges: Baranyai, Hildegard: Beiträge

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents