Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Lővei Pál: Az óvári kapucinus kolostor és templom
Nepomuki Szent János szobrával. Volt még egy Szent Kereszt oltár és a templomban őrizték Szent Krisztina testereklyéjét (ma az óvári plébániatemplomban). Több kép és egy Madonna szobor is volt a templomban. A lorettói kápolnában is állt egy oltár, nem kizárt, hogy ez a kápolna a Szálé képen szereplő, délkeleti toldalék. A templom alatt kőlappal fedett, kereszt alakú, 19x11 láb méretű kripta volt, 19 amelynek minden részletét eltűntették a mai pince kialakításakor. A templom tornyát és kis harangját említették 1781-ben, 20 a festményeken nem szerepel, feltehetően a szentély felett álló huszártorony volt (esetleg csak fából), amilyen a kapucinus templomokra általában jellemző volt. Az 1787-es feloszlatáskor a templom épületét 1437.33, a kolostort 3361,56, a könyveket 255.29, a berendezést 295.32 forintra értékelték. 21 Az épületegyüttest a leltárban foglalt összegért adták el a városban működő főhercegi posztógyár igazgatóságának. 22 A berendezés szétszóródott, részben elveszett, részben a plébániatemplomba, a móri és a tóvárosi kapucinus kolostorba, a Győr megyei Bezi község evangélikus templomába kerültek egyes darabjai. 23 A kolostor szinte egész épületében a régi ablakokat befalazva új ablakrendszert alakítottak ki, ezek jó része látható ma is. 24 Az átalakításra részben a korábbi nyílások kicsiny mérete miatt lehetett szükség, a másik ok azonban az lehetett, hogy a kis cellák válaszfalait elbontva új, nagyobb helyiségeket kiadó válaszfalakat kívántak építeni, és ezt a régi ablakosztás akadályozhatta. E falakkal együtt készültek azok az igen egyszerű, meszelt, mestergerendás-fiókgerendás- illetve pórfödémek, amelyek az épület nagy részében a legutolsó helyreállításig megmaradtak, utólagos alsó deszka- és stukatúr-borítás mögött. Az északi homlokzat keleti részén a befalazott régi ablakok helyén már nem készültek újabbak, bizonyítva, hogy a homlokzat elé épített, ugyancsak emeletes északkeleti toldalék (6. kép) is ezzel az átalakítással kapcsolatos. Utólagos voltát a falazat elválása is igazolja. Ekkor készülhetett a teljes keleti szárny (a legutóbbi helyreállításkor elbontott) tetőszerkezete is, valamint az északkeleti sarok közelében az új lépcsőház. 13. A feloszlatott hatvani kapucinus kolostor metszetrajza 1796-ból. OL T. 62. N. 1195/1.
