Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Lővei Pál: Az óvári kapucinus kolostor és templom

A 19-20. század folyamán többször változott az épület funkciója. Beszállásoltak ide katonákat (7. kép), itt volt az uradalmi levéltár, vendégszobákat is kialakítottak egy időben, működött benne dalárda és a keleti szárny földszintjén az „Utolsó garas" kocsma.

25 Mindez számos kisebb-nagyobb átalakítással járt. Gyökeres átalakításnak esett áldozatul a templom. A Szále-féle festmények készülte, 1845-46 után valamikor - a déli homlokzat egyszerű klasszicizáló formái és nagy ablakai alapján már a 20. században (1. kép) - az épületet teljesen átépítették és új födémek behúzásával kétemeletes lakóházzá alakították (a földszintes keleti helyiségsor fölött is), új, a korábbinál jóval szélesebb déli homlokzatot emeltek, és az egykori templomhajó területét alápincézték. Az óvári kolostor és templom kutatása nyomán rendkívül puritán, középkori szellemű épület képe tárult fel, amelyet nagyon jól jellemez az a tény, hogy a kolostorépület a szekularizációt követően még a legcsekélyebb reprezentációs igényt is nélkülöző ipari-raktározási felhasználásra sem volt alkalmas a teljes átépítés nélkül. A ma is fennálló, magyarországi kapucinus kolostorépületek egy részét erősen átalakították később, kutatás egyikben sem volt; eredeti kialakításuk aligha lehetett gazdagabb az óváriénál. Az emeleten sorakozó, kisméretű cellaablakok mindenesetre a zágrábi és a budai kolostor 18. századi ábrázolásain

26 (8-9. kép) is megtalálhatók, és mind a földszinti, mind az emeleti nagyobb, más funkciójú ablakoktól - az ábrázolások kis méretei dacára - jól megkülönböztethetők. A tóvárosi kolostor emeleti ablakai ma is kisebbek a földszinten találhatóknál. (11. kép) A templom és kolostor középkorból megszokott viszonyát tekintve szokatlannak nevezhető az egy hossztengelyre felfűzött óvári együttes, amely az országút mellett kapott terület adottságaihoz alkalmazkodott, bár hasonló a máriabesnyői együttes (1762-1769) alaprajza is,

27 és a pozsonyi és budai kolostorok ábrázolásai (9-10. kép) szerint a templom főhomlokzatához viszonyítva ott is lényegesen hátrébb tolódott a kolostornégyszög.

28 Az óvári templomnak a Szále-féle festmények megőrizte képét már Weisz János összevetette a tóvárosi kapucinus temploméval, megállapítva, hogy a homlokzat kialakítása szinte ugyanolyan, és a szentély és sekrestye alacsony tetőzetén álló, fa huszártorony megfelelője lehetett Óváron is.

29 A hasonlóság valóban igen nagy: a tóvárosi templom homlokzata (12. kép) is magas, háromszögű oromzattal záródik, a középtengelyben nyíló bejárat fölé pedig falfestményt helyeztek, két egyszerű ablak közé. A tóvárosi épület (1743-1756) előképét Gilyén Nándor a közel évszázadnyival korábban épült brünni kapucinus templomban (1651-1654) vélte megtalálni,

30 amely a bejárat fölötti freskó és e feletti kerek ablak, a kétoldalt elhelyezett, nagy ablakok és az egyszerű oromzat tekintetében valóban közeli párhuzama a tóvárosinak. Az azonos megoldású óvári épület azonban már óvatosságra int a közvetlen kapcsolatok kérdésében, és néhány más, magyarországi kapucinus templom valóban mutatja, hogy itt nem művészeti összefüggésekről, hanem a szigorú előírások követéséről van szó. Az 1711-1717 között épült pozsonyi kapucinus templomnak az előbbiekkel teljesen megegyező képét egy 1732-ben készült metszet őrizte meg

31 (10. kép); röviddel később, 1735-1737 között hasonló formában - statikai problémák miatt - újraépítették, 1861-ben pedig romantikus stílusban alakították át.

32 Az 1776-1777-ben újjáépült budai templom háromszög-oromzatú főhomlokzatán középen bejáratot, kétoldalt egy-egy négyzetes ablakot (a déli oldalhomlokzaton további két hasonló ablakot) tüntet fel egy, az átépítésnél valamivel korábbi ábrázolás

33 (9. kép); egy 1792-ből való metszeten viszont - bár az összkép hasonló - már díszesebb kapu és volutás-ívelt oromzat látható, és a bejárat feletti nagy ablakot veszi közre két falkép (az északi oldalhomlokzaton három ablak nyílik)

34

; itt 1856-ból való a mai,