Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Lővei Pál: Az óvári kapucinus kolostor és templom
10. Pozsony, kapucinus templom és kolostor. 1732-ből való metszet részlete. (Závodová nyomán) lyosóra két csekély nyom utalhat: a nyugati és keleti szárnyak északi részén, ahol nincs pince, egy-egy észak-déli irányú, a homlokzati falakkal párhuzamos fal maradványa került elő a földszinti járószint alatt, ezek fölött húzódhatott a valamikori emeleti folyosó fala is. 16 Az emeletre vezető legkorábbi lépcső nem került elő, valahol a keleti szárny déli részén lehetett ideiglenesen. Az épület befejezésekor a mai lépcsőház, a délnyugati szárnynak a templom szentélyéhez kapcsotádó részén már biztosan megvolt. Az északi részeken is lehetett egy feljárat, az északkeleti sarok közelében lévő mai azonban később készült, cellák helyén. Az eredeti válaszfalrendszer híján azt sem lehetett megállapítani, hol lehetett a földszinten a konyha, ebédlő, könyvtár, a nagyobb közösségi helyiségek. A földszinti gazdasági helyiségek közül egy kocsiszín volt azonosítható a nyugati szárny északi részében, amelynek előkerült nagy, szegmensíves bejárata a nyugati homlokzaton. Az eredeti födémeket sem ismerjük, de biztosan egyszerű, mestergerendás-fiókgerendás- illetve pórfödémek voltak. A templom építésével egyidőben alakították ki az épület déli végén, a keleti oldalon a mai bejáratot, amelynek egyszerű kőkeretét a falba utólag helyezték be. A mögötte húzódó, kelet-nyugati folyosó északi fala is későbbi a keleti szárny főfalainál, az ennek folytatásában az udvari, déli homlokzatot képező, a földszinten árkádívekkel tagolt folyosófal ugyancsak ekkor épülhetett. Az építkezés idején szentté avatott első kapucinus szent, Kantalicei Szent Félix (1515-1587) tiszteletére szentelt templom egyhajós volt, hosszúkás téglalap alakú szentéllyel. Közel 2 méter vastag, tekintélyes falaiból ma is áll körben a szentélyfal, valamint a nyugati hajófal teljes magasságáig, míg a keleti hajófalnak már földszinti szakasza sem teljes, emeleti részeit jórészt elbontották és újabb, vékonyabb falakkal helyettesítették, a déli főhomlokzat pedig teljes egészében újjáépült (a későbbi átépítések idején az épület már lakóházként szolgált). A teljesen egyszerű nyugati oldalhomlokzaton Szálé János magyaróvári festő 1845-46-ban festett olajképei 17 (4-5-6-7. kép) közül az egyik (4. kép) egy, a fal közép-
