Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

G. Lászay Judit: A szécsényi ferences kolostor építéstörténete a 17. század végéig

kolléga között, a pár kibontott faragvány nem került múzeumba, egészen a legutóbbi időkig teljesen elfeledve pihentek egy dobozban. 27. Szándékunkban áll a kolostorhoz, köthető összes előkerült kőanyagot részletesebben közölni egy más alkalommal. 28. A sekrestye bordáinak rajza: A Czigler féle, 1893-ban készült felmérés közölve: MMT III. Nógrád megye műemlékei, (szerk. Dercsényi Dezső) Bp., 1954. 381. Eredetije az OMvH Tervtárában, ltsz: 7494. E kövek alapos vizsgálatát nehezíti, hogy a templom utolsó külső, már a háború utáni tatarozásakor a falazat fúgáit cementes habarccsal kenték ki. 29. Fügedi Erik a szécsényi kolostort a ferencesek városon kívül épített kolostorai sorába tette. Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon, in: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Bp., 1981. 475. 77. jegyzet. 30. Köszönöm a szóbeli információkat az ásatásvezető F. Bodnár Katalin és a munkatárs, Majcher Tamás régészeknek, valamint: Majcher Tamás: Szécsény közigazgatási egység középkori régészeti topográfiája. Szakdolgozat, kézirat. 1993. 13. 31. A szentély padlásterében a barokk boltozat felett megmaradtak a gótikus boltozat lefaragott felületű csúcsíves homlokívei. 32. A magyar nyelvű végrendeletet közli: König i. m. 360. 33. A kolostor területén sok helyen feltártunk középkori téglapadlót. A mai járószinttói azt általában mindenhol -58, -60 cm között leltük. Előfordult azonban kél helyen, hog)' ennél magasabban volt, a rétegviszonyokból egyértelműen megállapíthatóan legalsó, középkori szint. Az egyik a hajó északi oldala mentén, a mostani kerengő alatt -53 cm mélyen húzódik, a másik magasabb szakasz: a sekrestye és a szentély között van, itt egyedülállóan -46 cm mélyen. (Gépelési hibából eredően itt a szintet korábban -56 cm-re jelöltük: G Lászay Judit: A szécsényi ferences kolostor oratóriuma, in: Horler Miklós hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok, (szerk. Lővei Pál) Bp., 1993. 119.) Ezek az említett különbségek adódnak egyrészt a terep adottságaiból, másrészt az évszázadok folyamán végbement egyenetlen süllyedésekből. A burkolat nag)' részét 20 x 20 -as méretű padlóburkoló téglából, főleg feles kötésben, de az északi szárnyban hálóban rakták le. A javításokat előfordult, hogy kisméretű falazó téglából, kötésben tették le. 34. OMvH könyvtár, MOB. iratok 1932/429. 352. P. Oberton Odilo ferences, 1932. augnszms 31-én kelt (beérkezése: szept. 2.) levelében kéri, hogy a sekrestyében előkerült középkori falfestések tárgyában, a MOB szakértőt küldjön Szécsénybe. Ehhez, csatolva Szőnyi Ottó jelentése: „Mikor Szécsénybe értem, a falfestmények már újra be voltak vakolva és így azokat nem láthattam. Készültek azonban fényképfelvételek, amelyeknek alapján megállapíthattam, hog)' azok a festmények nem voltak befejezett festmények, hanem a képek kontúrjainak, hogy - úgy mondjam - a képek rajzának a felfestései a falra. A sekrestye délkeleti sarkában találták azokat. Egyiknek tárgya Szent Ferenc stigmatizációja, a másiknak gót aedikulában Szent István, Szent László és Szent Imre, a harmadiknak egy női szent volt a tárgya. A negyedik mezőben csak vonalak láthatók, de az ábrázolás nem állapítható. A sekrestyének új kifestésére nézve az utasításokat megadtam. ... Budapest, 1932. szept. 10." Miután látható, az atyák nem sokat teketóriáztak, rohammunkában befedték a képeket, csak reménykedünk, azok túlélték az utóbbi 60 évet. Szereüiénk a sekrestyét is megkutatni restaurátor kollégáinkkal, de ez pénz függvénye. Valószínű, hogy a falképek befejezettek voltak, de mint az olyan gyakran megtörtént, az idők pusztításai nyomán csak annak körvonalai maradtak meg. 35. Keszthelyhez 1. Prokopp Mária: A keszthelyi plébániatemplom gótikus falképei. EET XII (1980) 367. 36. E terület falképeiről 1. Prokopp Mária: Gömöri falképek a 14. században. MÉ XVIII (1969) 128-145. 37. A keleti kolostorszárny emeletes gótikus részhez csatlakozó felmenő falai az alapozás felett már mind barokk koriak. 38. Az ív meglétére és a meszelés nyomokra már Dávid Ferenda felfigyelt, ebből feltételezve, hogy az szabadonálló is lehetett. Művészettörténeti szakvélemény. A szécsényi r. k. plébániatemplom s a hozzákapcsolódó kolostorrész tetőfelújítása. Kézirat. OMvH Tervtár. 39. A közvetlenül a szentély és a sekrestye között húzódó folyosó feletti kis Jélszinti" szoba szentéllyel közös falán a szoba padlójától +160 cm magasságban volt a válla. Kisméretű (13 x 25 x 5,5 cm) téglákkal, mészdús középkori jellegű habarcsba rakva. 40. Az eltérő anyaghasználat nem jelent okvedenül másik periódust, semmi nyomát nem leltük a földszintes állapoüiak (pl.: fedélszék szerkezetének nyomai), inkább egy folyamatos építkezést lehet feltételezni, amit megerősítenek az alsó és felső szint faragványainak stílusjegyei is. 4L A szakirodalomban mindkét gótikus terem eredeti funkciójára eddig is sok feltételezéssel találkozunk: 1. az alsó: sekrestye - felső: oratórium (1. MMT III. 395.) 2. kétszintes sekrestye, (M. művészet 1300 - 1470. I. 407; Marosi, Ernő: Franziskanische Architektur in Ungarn, in: Franziskanische Kunst 467.) Többszintes sekrestyékről pl. a párizsi Notre Dame 12. századi, kétszintes sekrestyélye: a második szint a kincstár, archívum, könyvtár helye; a pá-