Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

G. Lászay Judit: A szécsényi ferences kolostor építéstörténete a 17. század végéig

rizsi Saint Chapelle háromszintes sekrestyéje: az alsó a kápolna szintjén, a középső a királyi v. felső kápolna szintjén, a harmadik helyiség az értékes okiratok tárolására szolgált. Véleményünk szerint is a felső gótikus helyiség eredeti funkciója a trezor, könyvtár volt. 3. az alsó tér káptalanterem: Fügedi Erik elvetette a sekrestye funkciót, mivel ez nem kapcsolódik közvetlenül a templomhoz és mert, „ilyen fényes sekrestyét nem nagyon ismerünk". A ferencesek letelepedése Szécsényben. in: Tanulmányok Szécsény Múltjából. 2. (szerk. Praznovszky Mihály) Szécsény, 1979. 9; Marosi Ernő a teremszerű káptalan termek közé sorolja: Koldulórendi építészet Magvarországon, in: jelen kötetben, de ugyanitt felveti: „a keleti kolostorszárny alaprajza e tértől északra káptalan termet is sejtet". 1993-ig mi is a káptalan teremnek tartottuk. G. Lászay Judit: A szécsényi ferences kolostor Rákóczi-szobája. Műemlékvédelmi Szemle 1991/1. 21. 42. A dél felőli ablaknak in situ leltük a bal oldali káváját, teljes magasságában, a másiknak a kiszedett, átfalazott körvonala maradt meg. 43. Képe: G Lászay i. ni. (1993) 120. 44. Itt a terem felől egy későbbi falfestést találtunk, így csak ott bonthattunk bele a falba, ahol ez az értékes réteg hiányzott. 45. Rómer Flóris szerint Ulászló, esetleg II. Lajos királyok idején épült: Rómer jegyzőkönyv IX. 110. (OMvH Könyvtár), Pataki Vidor szerint a 15. századnál nem korábbi. A szécsényi kolostor középkori művészete, in: König i. m. 325. Mint már említettük, Dümmerling Ödön is a 15. század közepére keltezte. (Dümmerling i. m. 392.) 46. A 14. század közepe. MMT III. 377. A 1380 körülte datálva. M. művészet 1300 - 1470. I. 407. Ehhez még 1. G. Lászay i. m. (1993) 129. (28. jegyzet) 47. Marosi, Ernő: Einige tendenziöse Planänderungen. Acta Technika 77 (1974) 306, 308. 48. Képe: Mencl, Václav: Ceská architektúra doby lucemburské. Praha, 1948. 14. 15. kép. 49. Donin, Richard: Die Bettelordenskirchen in Österreich. Wien, 1935. 206. 92. 93. 94. 95. kép, 124. 50. Képe: M. művészet 1300 - 1470. II. 37. 51. A törökök utáni barokk újjáépítéskor, a 17. század végén ezen a falszakaszon a megemelkedett járószindiez igazodva egy újabb kővályút helyeztek a falba - egy 25 cm átmérőjű, nyolcszögletes kis oszloptörzs felső oldalán vályút kialakítva. 52. A lakószárny részletes periódus elemzésétől ezúttal eltekintenék, mivel a külső északi és a beforduló keleti homlokzatnak csak szondázására kerülhetett eddig sor, s várhatóan a teljes vakolatleveréskor néhány hipotézisünkről eldőlhet majd, fenntarthatjuk-e azokat. 53. König i. m. 69. 54. Képe: G. Lászay i. m. (1993) 122. 55. A felmenő falazat már mindkét esetben barokk, ez a falvastagságból is kitűnik. 56. A terem bejáratát áthelyezték a nyugati oldal szentély felé eső sarkába. A tornyot, a beépített, folyosó feletti teret és az emeleti helyiséget közös közlekedőrendszerbe fogták. Részletesebben 1. G. Lászay i. m. (1993) 122. A korábbi kőkeretes ajtót betekintő nyílásnak módosították - esteleg fa erkéllyel kiépítve. 57. G Lászay i. m. (1993) 123, 124. 58. Ezt az oklevelet Simon Zoltán kollégámnak köszönhetem, aki kutatásai során mostanában lelte és felhívta rá a figyelmemet. OL. Filmtár DE 266765. Mednyánszky cs. beckói lt. A sági konvent 1413. ápr. 9. átírásából. 59. Donin i. m. alaprajzok: 59, 225, 64. 60. J. Dankó Katalin - Szekér György: A sárospataki ferences kolostor kutatása, in: jelen kötetben. 61. Búzás Gergely - Laszlovszky József - Papp Szilárd - Szekér György - Szőke Mátyás: A visegrádi ferences kolostor, in: jelen kötetben. 62. Alaprajza legutóbb: Nagy Emese: Az ozorai obszerváns kolostor, in. jelen kötetben. 63. L. Csemegi József: Mikor épült a soproni volt ferences kolostor káptalanterme? Soproni Szemle XVII. (1953) 2. szám; Bencze Zoltán - Szekér György: A Budaszentlőrinci pálos kolostor. Bp., 1993. 19, 20; Kovalovszki Júlia: A pálos remeték Szent Kereszt kolostora. CAH 1992. 180. 4. kép. 64. Az emeleti gótikus helyiség téglafalait, kőkereteit erősen átégett állapotban találtuk, az azokat fedő barnára égett vakolaton első rétegként találtuk a figurális ábrázolást is tartalmazó kifestést. Ezt fedte közvetlenül egy török kori festés. Ilyen mértékű pusztítások csak a török időkben történtek a kolostoron. A szentély falában elhelyezett nagy mennyiségű másodlagos, góükus kőanyag egyidőben került a falba az elszedett kis fülke kialakításával, amelynek szintje a középkorihoz igazodik. Eszerint, az első török periódus alatt a szentély boltozata elpusztulhatott. A sekrestye észak felé nyíló ajtaját befalazták és másodlagos kövekből, elszedett profilú kisablakot helyeztek bele. Könyöklője csaknem két méter magasan van. Ugyanilyen kisablak volt a sekrestye keleti oldalán, a templom felőli sarokban. A befalazott nyílást 1976-ban fülkeként bemutatták. 65. Képe: G. Lászay i. m. (1993) 125.