Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Lukács Zsuzsa: Előzetes beszámoló a Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kutatásáról

1656-ban - egykorú feljegyzés szerint - engedélyt kaptak arra, hogy a kútnak, mely a kis kertben vagyon, a tetejét megcsinálhassák. 1665-ben a templom romladozott helyeinek javítása szükséges. 1679- ben a templomot a paplakkal összekötő deszkaeresz javítására és a kapuval szemközt lévő kerített hely korlátjának megújítására kaptak engedélyt.

23 1680- ban a török engedélyezte a kolostor megújítását. A rendi közgyűlés Konstantini Lukács igehirdetőt bízta meg az építés vezetésével.

24 A hagyomány szerint 1686. április 24-én hajnali háromkor az alsóvárosi templom harangja jelezte, mikor induljanak a török ellen a város visszavételére felvonult seregek. Október 23-án elfoglalták a várost.

25 Negyed évszázaddal később, 1713-ban készült egy, a kolostort északnyugat felől nézve ábrázoló távlati kép és egy alaprajz. (2-3. kép) Ekkor, az 1712-es árvizet követően kezdődött meg a kolostor barokk átépítése, egyidőben a szegedi vár erődítési munkálataival. Ezt a rajzot szintén az alsóvárosi ferencesek levéltára őrizte meg, egészen 1923-ig, amikor - az akkor meginduló helyreállítással kapcsolatban - átadták a Műemlékek Országos Bizottsága tervgyűjteményének, Molnár Pál 19. századi rajzaival együtt.

26 A rajz a kutatók elől soha nem volt elzárva, a kolostor valamennyi monográfusa ismerte. Két elképzelés merült fel az ábrázolás kapcsán: a múlt századi szerzők 3. A kolostor alaprajza, 1713.