Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Lukács Zsuzsa: Előzetes beszámoló a Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kutatásáról

4. A kolostor a 18. század végén. Binder János Fülöp metszete. szerint a kolostor „igazán törökös képét" örökíti meg,

27 újabban pedig úgy vélték, hogy a már megkezdett barokk építkezéseket ábrázolja, elképzelhetetlennek tartva például azt, hogy az emeletes kolostorépület nádfedeles lehetett.

28 Az elmúlt évek kutatásai azt igazolták, hogy a rajz a török hódoltság utáni és a 18. századi barokk átalakítás előtti állapotot örökíti meg. Ez - figyelembe véve a már idézett török építési előírásokat - azt jelenti, hogy a kolostor 1543-as állapotát ábrázolja (természetesen a Konstantini Lukács vagy Nagy János által végeztetett átalakításokkal, bővítésekkel). A rajz részleteiben rendkívül pontos. Valójában úgy kell tekintenünk, mint egy