Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Lukács Zsuzsa: Előzetes beszámoló a Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kutatásáról

2. A kolostor északnyugat felől, 1713. Hasonló kikötésekkel fogalmazták meg azokat az engedélyeket, melyek az alábbi javításokról, kisebb építkezésekről tanúskodnak: 1624-ben a szerzetesek, miután a „templom teteje beroskadt, falai eláznak", engedélyt kértek arra, hogy „betetőzhessék". 1625- ben az alsóvárosi „templom boltívének leronthatásáért" folyamodtak. Mindkét engedélyt megkapták. 1626- ban „a templom kijavítására engedély nem adatott."

20 A boltozat lebontására kiadott 1625-ös engedélyt korábban többen félreértették. Hasonló építkezésre gondoltak Szegeden, mint amire I. Rákóczi György mecénási tevékenysége folytán sor kerülhetett a kolozsvári Farkas utcai templomnál.

21 I. Rákóczi György azonban ott olasz építészt hozatott, s a messzi Keleti-tenger mellől, Kurlandból kért a boltozáshoz értő szakembereket, akik 1642-43-ban a boltozatot újra építették.

22 A szegediek csak a lebontásra kaptak engedélyt a töröktől, s a következő évben a templom kijavítását sem engedélyezték nekik, szakember pedig nem állt rendelkezésükre. Ezért inkább arra kell gondolnunk, hogy a boltozatot az engedély ellenére, valamilyen oknál fogva - talán éppen azért, mert nem volt túlságosan rossz állapotban, hiszen ma is áll - nem bontották le. Visszatérve a török forrásokhoz: 1630. január: „A szegedi szerzetesek engedélyt kértek, hogy erdőnkben épületeik kijavítására annyi fát vághassanak, amennyit egy hajón elszállíthatnak. Mi ezen tezkerét adtuk nekik, hogy a favágatásban senkitől se akadályoztassanak." 1632-ben Murád szultántól kapnak engedélyt a templom kijavítására 1634-ben szintén a templom javítására kérnek engedélyt. 1636-ban 4-5 szál deszkát akarnak a templomon megújítani. Valószínű, hogy ekkorra az 1624-ben beroskadt tetőt kijavították. 1639- ben az „alsó városi egyház papjai lakásának fedele pusztuló félben lévén, megnádaztatására engedélyt kértek." 1640- ben „a nagy templom fedele és a templom melletti cellák pusztuló félben vannak: ezek megfedésére és kijavítására" engedélyt kaptak. 1645-ben kelt I. Ibrahim idézett fermánja.