Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Lukács Zsuzsa: Előzetes beszámoló a Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kutatásáról

1459 és 1503 között 44 év telt el, túlságosan hosszú idő ahhoz, hogy egy koldulórendi kolostor templom nélkül — esetleg ideiglenes kápolnával - működjön. Ezzel a kérdéssel már Cs. Sebestyén Károly - aki a templom 1930-as években történt tatarozása alkalmával értékes megfigyeléseket tett és kisebb ásatásokat végzett - is foglalkozott. O vetette fel azt a hipotézist, hogy az obszervánsok az Alsóvárosban álló Szent Péter templomot kapták meg odaköltözésükkor.

8 A Szent Péter templomot többen, de nem igazolhatóan a johannitákkal is kapcsolatba hozták.

9 - Első említésével Mátyás 1458-ban kelt oklevelében találkozunk. Ebben megerősíti Szeged város polgárainak ősidőktől fogva gyakorolt egyházkegyúri jogát a Szent Demeter és Szent György templom „et magistratus hospitalium sancti Petri apostoli, necnon beaté Elyzabeth" fölött.

10 Másodszor és utoljára egy 1497-ben kelt oklevél tesz említést róla.

11 Ezek az adatok azt mindenesetre tanúsítják, hogy a Szent Péter templom a kolostorépítéssel egyidőben még állt. Cs. Sebestyén Károly feltételezése szerint a Szent Péter templom a Havi Boldogasszony templom helyén állhatott; a templomot az obszervánsok később átalakították.

1 ^ Azt, hogy a Szent Péter ispotály valóban az Alsóvárosban állt, egy 1698-ban készült rajz - Szeged első városképe — tanúsítja. (1. kép) A rajz a bécsi Kriegsarchivban található, s egy 25 lapból álló sorozat része, mely Savoyai Eugen táborának naponkénti állását és a környező helységek helyzetét örökíti meg. A képen látható a vár, a Palánk nevű városrész, baloldalt pedig „St. Peter" felirattal az akkor még torony nélküli alsóvárosi templom és a kolostor épületegyüttese.

13 A ferences kolostor 1698-as ábrázolása a Szent Péter templom emlékének 17. század végéig történő továbbélését igazolja. A Szent Péter templommal kapcsolatban azért tartottam szükségesnek mindezt előre bocsátani, mert az alsóvárosi templom kutatása közben tett megfigyelések alapján feltételezhető, hogy a Szent Péter ispotálytemplom csaknem 1503-ig állt, de nem a mai templom helyén, hanem valahol másutt a közelben; lebontása a Havi Boldogasszony templom építése közben kezdődött, majd a templom felszentelése után fejeződött be. Szeged 1543 farsangján került török kézre.

14 A város elnéptelenedett, a templomok papjai elmenekültek. Szeged városában egyedül az alsóvárosi ferencesek 1. Szeged 1698-ban.