Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Lukács Zsuzsa: Előzetes beszámoló a Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kutatásáról

Előzetes beszámoló a Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kutatásáról

1 LUKÁCS ZSUZSA I. Források Az obszerváns ferencesek szegedi megtelepedése összefügg a ferences rend 15. századi válságával, a rendi szabályok újrafogalmazásával és a rend megújulásával. 1444-ben Giuliano Cesarini bíboros, pápai legátus az 1316 óta Szegeden élő konventualis ferencesek kolostorát - hasonlóan a pesti, budai, marosvásárhelyi kolostorokhoz - átadta a rend szigorúbb irányát követő, a bosnyák rendtartományhoz tartozó obszerváns ferenceseknek.

2 A konkrét okot, ami a pápai legátus elégedetlenségét kiváltotta, nem ismerjük; ez legfeljebb csak sejthető azokból a rendszabályokból, melyeket a konventuálisok számára 1454-ben a két évvel korábban Szegeden provinciálissá választott Igali Fábián adott ki.

3 A rend életében bekövetkezett változások a Szegeden élő ferencesekére is hatással voltak. A reform útjára lépett konventuálisok Szegeden maradhattak, kolostorukat - mely a Palánknak nevezett városrészben volt - megtarthatták, ezért az obszervánsok Alsóvárosban telepedtek le, s ott kezdték meg kolostoruk építését.

4 A rend két ágának egy városban történt megtelepedése hosszú ideig tartó viszálykodáshoz, rivalizáláshoz vezetett. Ennek a török veszély vetett véget: 1541-ben a konventuálisok (akkor már mariánusok) végleg elhagyták a várost.

5 A szakirodalom az obszerváns kolostor első említését Mátyás király 1459-ben kiadott oklevelében vélte megtalálni, melyben szerdai hetivásárt és négy mészárszék felállítását engedélyezte „ante claustrum beaté Marie virginis".

6 E szerint a kolostornak - legalábbis részben - már állnia kellett. Amennyiben az 1459-es oklevél valóban az alsóvárosi kolostorról tesz említést, történeti jelentősége az, hogy az egyetlen írott forrás, mely Mátyás királlyal és az alsóvárosi kolostorral kapcsolatban hozható. A király mecénási tevékenységét a fennmaradt történeti források nem bizonyítják; ennek hagyományát a 18-19. századi rendi történetírás (Telek József, Ordinansz Konstantin, stb.) fogalmazta meg, végleg pedig a bautzeni Mátyás-emlék másolatának 1931-es elhelyezése erősítette meg a köztudatban.

7 A következő építéstörténeti adatot a templom hajójának északi és déli falán másodlagosan elhelyezett, 1503-as évszámú kőtáblák őrizték meg. E szerint 1503. augusztus 5-én, Havi Boldogasszony napján szentelték fel a templomot.