Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Emődi Tamás: Előzetes jelentés a váradi konventuális ferences templom kutatásáról

9. Gótikus bordák és nyíláskerettöredékek. szedett bordatípus ismert már a pásztói monostor 13. század eleji ciszterci átépítéséből, a pilisszentkereszti ciszterci monostorból, a veszprémi Gizella kápolna földszinti boltozatából, a 13. század első harmadából Vértesszentkeresztről, majd a 13. század közepétől Nyugat-Dunántúlon is előfordul.

11 Szászsebesen ilyenek a főhajó utolsó boltszakaszának bordái, Váradról pedig valószínűleg Lodomér püspök (kb. 1268-1280) székesegyházbeli építkezéseiből származik egy boltozat sarokrésze elszedett bordákkal (Várad kőtár). A középen lyukkal ellátott mészkődarabok 13. századi analógiák alapján római rendszerű fűtőberendezés részei lehettek, a román kori kolostor calefactoriumán ak pad ló 1 apj ai.

1 Bár a vízköpőket a keresztény és bizánci építészet gyakran használta vízvezetékek kifolyóiként, a klasszikus nyugat-európai román korban nem használták.

13 Darabunk egy kövezetekből kinövő fej, mély, ovális szemgödrökkel, kiálló nagy orral, kifolyóvá kerekedő szájjal, körülötte bajusszerű redővel. Az orr és a homlok felső része töredékes.

14 Egyszerű, energikus vonalvezetésével, plasztikus szemeivel a ciszterci műhely vonásait viseli. Erdélyi analógiájának formai szempontból, a brassói Szent Bertalan templom egy konzolköve tekinthető, egy emberi maszk, növényi ornamentikává tekeredő bajusszal az 1260-as évekből.

15 A szárnyas relief - valószínűleg angyalos jelenet -, talán timpanon része volt. A kőfaragványok tehát mindenképpen hozzásegítenek a román kori rész datálásához. Ez a 13. századi koldulórendi építészet elveinek megfelelően gerendafödémes egyhajós templom volt, igen széles (8,00 méter) és mindössze 7,50 méter hosszú, tehát majdnem négyzet alaprajzú egyeneszáródású szentéllyel, sarkain két-két támpillérrel, a falak meghosszabbításában. A körülbelül 18-22 méter hosszúságúra tehető hajóból egy 11 méteres szakaszon az úttest aszfaltburkolata alatt még előbukkanhat egy esetleges déli bejárat nyoma. Furcsa módon hiányzik a diadalív beugrásának alapozása. A koldulórendi templomoknál szokatlan rövid, négyzetes, keresztboltozatos szentély ciszterci hatásra utal. Alaprajzára példaként idézhetők a margitszigeti, illetve a veszprémi domonkos vagy a budai Mária Magdolna plébánia templomok, előzményként az 1251-ben alapított túróci és a mórichidai premontrei prépostsá-