Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Emődi Tamás: Előzetes jelentés a váradi konventuális ferences templom kutatásáról

Előzetes jelentés a váradi konventualis ferences templom kutatásáról

1 EMŐDI TAMÁS A. középkori Váradon mindhárom jelentős koldulórendnek volt kolostora. A konventualis ferencesekét 1298-ban, az ágostonosokét 1339-ben említik először, a domonkosokét 1490-93 között, az obszerváns ferencesekét pedig 1490 körül alapítják. Feltételezhető a ferencesek tatárjárás előtti jelenléte, a domonkosok itteni kun misszióval kapcsolatos tevékenységéről viszont nincs konkrét adat. 1318-ban kapnak telket a beginák Váradvelencén, Báthori András püspök pedig 1338-42 között építteti fel a klarisszák Szent Anna rendházát. A kolostorok különböző városrészekbeni hozzávetőleges elhelyezkedésére utaló adatokat ismerünk ugyan, de településrégészeti ismereteink mindeddig egyáltalán nem voltak. Tudtuk, hogy a konventualis rendház és vele szemben a begina kolostor a Szent Ferenc utcában, Velence városrészben volt; az obszervánsoké pedig Péntekhely negyedben, közel a vár nyugati kapujához.

2 A Magyar Kurir 1827. évi 7. majd 36. számában tudósítás jelent meg Nagy Pál professzor váradi ásatásairól, melyeket az ország nádora, József főherceg patronált. A váradvelencei zsinagóga körüli telkeken, a zsidó iskola előtt, egy középkori templom kriptáját ásták ki, boltozott, családi, téglasírhclyekkel. A templom szentélyét, a cikkíró, Szent László székesegyházáénak tartotta és megemlítette a „Szent László által fundált káptalan kollégiumának a falai"-t, „melyeken most a zsidó mészáros és a vágattandó marhák tanyáznak.". A Gerecze Péter 1906-os Magyarország Műemlékei nyomán idézett cikk jelentései Balogh Jolán szerint a klarisszák templomára és kolostorára vonatkoznak, amelyekről tudjuk, hogy a középkori Velence utcában voltak.

3 Az említett telkeken az elmúlt évekig lakóházak és azok melléképületei álltak. 1989 márciusában távfűtésvezeték-árkot ástak (I. és II. szelvény) a váradvelencei volt Krisztina utca mentén, majd 1989 áprilisában kórház bővítési munkálatok kezdődtek, az egykori Krisztina utcától keletre, a Kolozsvári utca és a nemzetközi műút között, melyek során három épületegység alapozását kezdték el. (1. kép) A legészakibb alapozási gödör (C) a múltszázadban megtalált középkori templom teljes szentélyét magában foglalta, egy hozzá csatlakozó kolostorépülettel együtt. A templom alapfalai először a távfűtésvezeték-árok két szakaszának ásásakor kerültek napfényre, majd a szülészet új épületeinek alapozása során, a földmunkákkal elérvén az alapfalak szintjét, fokozatosan kirajzolódtak