Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Németh Péter – Balázsik Tamás: A nyírbátori ferences templom

5. A 18. századi járószint. az erdélyi fejedelem csapatai között.

00 1563-ban már csak négyen laktak a kolostorban, és amikor 1566-ban Báthori András fia, Miklós Ecsedre költözött, Karácsonyi szerint a ferencesek sem maradhattak tovább.

0

'

1 Eletüket bizonyára lehetetlenné tette a reformáció térnyerése is. (Báthori András másik fiának, Györgynek a feleségét, somlyai Báthori Annát, már házasságkötésük előtt, 1546-ban a reformáció lelkes híveként említik,

0/ és György fia, a már említett István országbíró vele halt ki az ecsedi ág 1605-ben - szintén protestáns volt/'

8

) A protestánsokra utalt Eszterházy Pál, amikor azt írta a kolostorról, melyben eg)' „csodálatos" Mária-kép is volt, hog)' az „eretnekség odais bé menvén, azon Templomot kallastromával együtt összve égette, falait is csaknem földig rontatván, ki most is ... pusztán áll".°

9 Más nézet szerint Petraskó vajda 1587-es támadása következtében néptelenedett el a kolostor.

6

" Erről az eseményről írta Miles Mátyás 1670-ben a Siebenbürgischer Würg-Engelben a következőket: „Bátorban, ahol a hasonló nevű család fegyverei és régi drágái kincsei, melyeket számos csatában hosszü évek során gyűjtöttek, örök emlékezésül függőitek, betörtek és mindezeket elrabolták. Még azokat a győzelmi jelvényeket is, melyeket Báthory István, a nagylelkű hős, hálából az 1480. évben Kenyérmezőn Ali-Bég felett nyert diadaláért az Istennek ajánlott fel, tolvajmódon elrabolták, sőt még a csontjait is kivonszolták sírjából, kifosztották, és mezítelenül hagyták heverni a templomban.".

01 Ecsedi Báthori Ist-