Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Németh Péter – Balázsik Tamás: A nyírbátori ferences templom

2. A keleti szárny dél felől. retú, kőkeretes ablaka a mai járószinthez igazodik. Ez az emeleti helyiség keret nélküli, egyszerű áttöréssel nyílik a toronytestbe. Csemegi József szerint a betekintő ablakok soha nem a toronyból nyíltak a kórusba, hanem a toronyhoz csatlakozó előtérből. Innen juthatott a sekrestyés - ő ügyelt az imádság és az étkezés idejére

39 - a toronyba. Míg a gyöngyösi, az egervári, a keszthelyi, a tárnoki és a szentgróti kolostornál a betekintő nyílásokat meg lehet figyelni,

40 Nyírbátorban ehhez falkutatásra lenne szükség. Mivel a 18. századi járószint jóval magasabban fekszik mint a középkori, valószínűleg változott az eredeti közlekedési rendszer is. A kolostor keleti szárnyán levő helyiségek funkcióját gyakran nem könnyű megállapítani. A legfontosabb a káptalanterem volt, amelyet gyakran poligonális zárásúra, kápolnaformára építettek. Az 1308-ban alapított lőcsei kolostorban a keleti szárny emeletén dormitórium és infirmárium helyezkedett el.

41 A dormitóriumok különösen alkalmasak voltak arra, hogy az új igényeknek megfelelően cellákra osszák őket. A 15. századra már valószínűleg általánosan cellákban laktak a szerzetesek. Az építészeti bizonyítékok mellett a késői középkorból egyre több forrás igazolja a cellák létét a ferences renddel kapcsolatban is. Egy 16. század eleji adat szerint a pesti kolostorban cellákból űzi ki az eső a szerzeteseket, máshol cellájukba mentek ebéd után aludni.

4- Idéztük már a kántor celláját említő nyírbátori adatot. De hol helyezkedtek el ezek a cellák?