Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Németh Péter – Balázsik Tamás: A nyírbátori ferences templom

3. Az 5. sz. helyiség falában nyitott kürtő. Lakófunkcióra elsősorban - ahol volt - az emeletet vehették igénybe, az alsó szinten inkább tárolóhelyiségekkel lehet számolni. Ezekben tárolták az adományokból és a koldulással összegyűjtött élelmiszert (pénzt a kolduló nem érinthetett). Úgy tűnik, hogy azoknál a kolostoroknál kap nagyobb hangsúlyt a torony melletti tágasabb helyiség, ahol a keleti szárnyban egyforma méretű helyiségek sorakoznak. Ilyen az 1495 utáni kőröshegyi kolostor, de talán ilyen koncepcióval indult a szegedi késő gótikus átépítése is. Ezek közé tartozik a nyírbátori is. Lakócellaként mindenekelőtt a sorban kapcsolódó, azonos méretű helyiségek azonosíthatók. A lakócellák a kolostor bármely részén elhelyezkedhettek. A Corvin János alapította és 1489-90 táján felépített

43 okolicsnói kolostorban például a nyugati szárnyban kaptak helyet. Biztosan lakóhelyiségek voltak a középfolyosóról nyíló, az említetteknél kisebb méretű cellák az ozorai és a gyulai kolostor keleti, a szegedi kolostor nyugati, és az okolicsnói kolostor északi szárnyában, de ilyeneket alakíthattak ki a kőröshegyi északi traktusában is. A cellák méretében tükröződhetett a kolostorban élők hierarchiája, a kolostor elöljárója, custosa, kántora nyílván nagyobb cellával rendelkezett. Keveset tudunk a nyírbátori kolostor nyugati és északi szárnyában levő helyiségek egykori funkciójáról is. Mint említettük, a falak vonalának egybeesése miatt, a 18. századi épület minden bizonnyal a középkori falak felhasználásával épült fel.