Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Németh Péter – Balázsik Tamás: A nyírbátori ferences templom
lyamán possessiónak nevezik, és csak a 15. században tűnik fel az oppidum elnevezés. 0 Ezen adatokból kibontakozó kép szembeállítható a történettudomány ismert megállapításával, mely szerint a mezővárosi fejlődés és a ferencesek mezővárosi megtelepedése között összhang mutatható ki, az obszervánsok terjeszkedése ugyanis a mezővárosok fénykorával esett egybe, és hogy az a 83 mezőváros, ahol a koldulórendiek jelenléte igazolható, a legfejlettebbek közé tartozott. 7 A ferencesek nyírbátori megtelepedésére vonatkozó adatok azonban igen bizonytalanok, jórészt szóbeli hagyományon alapulnak. Eszterházy Pál nádor munkájában, mely a Mennyei korona címet viseli, például a következő olvasható: „Nyr Bátorban éppétetet Opos de Bátor ... az 1300 esztendőben egy templomot és Calastromot a Franczziscanus Barátoknak az B. Szűz tiszteletire". 8 Egy hagyomány szerint 1332-ben telepedtek le a ferencesek, 9 egy másik szerint pedig nemcsak kolostoruk volt, de kápolnájuk is, melyet a 14. században említenek. 10 Korábbi templom létezésével hozták összefüggésbe a ferences templom szentélyének és hajójának tengelyében mutatkozó törést, jóllehet ez a jelenség gyakoribb annál, semhogy ezt kellene feltételezni. Egy másik feltevés szerint a mai épület közelében építették volna a ferencesek az első, igénytelen celláikat, Báthori Lukács idejében, a 14. század elején. 11 A nyírbátori ferencesek 18. századi jegyzőkönyve és az 1779-es kánoni vizsgálat Báthori Istvánnak tulajdonította a kolostor alapítását, és a kenyérmezei győzelemmel is kapcsolatba hozta. (Az 1828-as vizsgálat megismételte ezt. 12 ) Valószínűleg Timon közlésére támaszkodva említette Szabó György Piusz, hogy Báthori István alapította, a kenyérmezei zsákmányból. 13 Ezt a nézetet képviselte Karácsonyi is. 14 A kenyérmezei csatáról készült beszámolók, Bonfini, Heltai azonban nem említik, csak azt az elesett magyarok emlékére, a csatamezőn alapított kápolnát, melynek romjai még a század elején is látszottak. 15 Egy másik nézet szerint a csata zsákmányából a mai református templomot kezdték el építeni, a ferencesekét csak újjáépíttették, kibővítették. 16 Karácsonyi az 1475-ös tartományi gyűlésről szólva felvetette a nyírbátori kolostor tartományi besorolását is, elképzelhetőnek tartva, hogy már éltek itt ferencesek. 17 Ezt alátámasztja az a vélemény, hogy a kórusban lévő konzolok a Zsigmond-korra tehetők, 18 míg Karácsonyi szerint az építkezés 1480-84 közt folyt. 19 Több szerző nézete, hogy Báthorit csak ideiglenesen temették el a ferenceseknél, mert halálakor, 1493-ban, a temetkezőhelyül építtetett Szent György templom még nem készült el. 20 Ezzel az 1493-as évszámmal határozták meg a ferences kolostor befejezésének „ante quem"-jét. 21 Az obszervánsok mezővárosi letelepítésében szinte kivétel nélkül a földesuraké volt a döntő szerep. Fontos volt számukra, és a társadalom számára, az obszervánsok tevékenysége. A koldulás révén a falvak sokaságával voltak kapcsolatban, nem beszélve a mezővárosok lakosságáról. Az új típusú pasztoráció, az igehirdetés, a nép körében végzett szolgálat és térítés mellett, a szerzetesek egyik fő feladata éppen az volt, hogy az alapító és családja lelki üdvéért imádkozzanak. A kórus alatti, - s ami a legfontosabb, ezzel az ereklyét őrző oltár alatti — kriptába nyilvánvalóan elsősorban az alapító és családtagjai temetkeztek, ahogy erre számos helyen síremlékek is utalnak. 22 Nem volt ez másként Nyírbátorban sem: „... otth sok nemzetünk fekszik es az zegény Báthory István uram is otth fekszik" - értesít bennünket a protestáns Báthori V. István országbíró 1603-as végrendelete. Továbbá azt olvassuk, hogy ősének, István vajdának „az képétth fel vitettem az Zentthegyházba, de eö maga az claustrumba fekszik". A Szent György templom csak a 17. századtól funkcionált családi temetkezőhelyként, összefüggésben azzal, hogy a reformáció következtében a ferences kolostor elnéptelenedett és pusztulásnak indult; Báthori István országbírót végakarata szerint a református templomba temették. 23
