Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

J. Dankó Katalin – Szekér György: A sárospataki ferences kolostor kutatása

nyi Péter fia, Gábor az épületeket 1567 előtt leromboltatta, az ekkor készült összeírás, mely az elfoglalt egyházi javakat tartalmazza, már így említi.

27 A ferences kolostorhoz - a források szerint közvetlenül - kapcsolódó klarissza kolostor

28 alapítása 1385 tájára tehető; vélhetően Erzsébet, vagy Mária királynő gondoskodásának lehet tulajdonítani.

29 1391-ben már egy birtokügy kapcsán említik őket.

30 1395- és 1397-ből származó adatok az apácák földi vagyonról való lemondására vonatkoznak.

31 1391-ben újra egy birtokügyben szerepelnek.

32 A már említett 1401-es, IX. Bonifác pápa által adott engedély szól az ablak vágásáról és említi a klarisszák kápolnáját. 1503-ban újabb birtokügyben szerepelnek. Sorsuk a ferencesekéhez hasonlóan alakult, egy 1556-os adatból következtethetően ekkorra már a klarisszák is elhagyták Patakot.

33 A ferences és klarissza kolostor a 16. század közepe után nyomtalanul elpusztult, maradványa nem volt ismeretes a feltárások megkezdéséig. Területükre a 17. században ispotály települt, de a középkori kolostorok maradványaival nem volt kapcsolata. A feltárások során kiderült, hogy az elhordott épületek helyén az ispotály temetője húzódott. A ferences kolostor kutatástörténete A kolostor lokalizálása 1969-ben történt meg, amikor a Görbe utca 4. számú ház bontása során bordatöredékek kerültek elő.

34 A kolostort addig, főként Détshy Mihály okleveles kutatásai alapján, a mai kollégium telektömbjében tételezték fel. A klarissza kolostorra vonatkozóan Détshy okleveles adatokkal bizonyította, hogy a Szél dombi romok - ez ifj. Tsétsi János nyomán Szombaty János, a református kollégium történetírója révén ment át a köztudatba

36 - nem azonosak a kolostorral, hanem a Pálócziak udvarházával azonosíthatók.

37 Ez, a várostól északra emelkedő dombtetőn - Hécén - álló udvarház szerepel 1465-ben, amikor Mátyás király engedélyt ad Pálóczi László országbírónak, hogy udvarházát vár módjára megerősítse.

38 Az itt jelenleg is folyó feltárás a nemesi udvarház vár módjára történő megerősítésére régészeti bizonyítékot is szolgáltat.

39 A középkori ferences kolostor területén és környékén 1962-ben Megay Géza végzett leletmentő ásatást, feltárva az elpusztult kolostor területére települt 17. századi ispotály temetőjének 27 sírját.

40 A kolostor első maradványai 1971-ben csatornázási munkálatok során kerültek felszínre, melyekre Szenthe András városi mérnök hívta fel a figyelmet. A korábbi leletbejelentések alapján 1969-ben Gömöri János is szállított be faragott kőtöredékeket, a már említett Görbe utca 4. számú ház bontási anyagából.

41 A falmaradványok és faragott kőtöredékek jelentős épületet sejtettek, melyet az okleveles adatok alapján a ferences - klarissza kolostoregyüttessel lehetett azonosítani. 1972-ben és 1974-ben megkezdődött a terület régészeti feltárása a Görbe utca 2. és 8. számú házak közötti zsákutcában, mely azóta a Kolostor utca nevet kapta. A korlátozott ásatás során felszínre került két sokszögzáródású. szentély alapfalainak maradványa, csatorna által erősen roncsolt állapotban. A zsákutca Görbe utcai torkolata felöli szentély a nyolcszög öt oldalával záródó formát mutatott, a sarkain átlós támpillérekkel. A déli támpillér mellől egy késő gótikus mérmű töredéke került elő.

42 E szentélytől délre fekvő másik szentély a hatszög négy oldalával záródott, a sarkokon rövid átlós támpillérekkel, úgy hogy a középső kelet felé, az egész szentély szimmetriatengelyében állt. A szentély záródásától nyugatra, részben már a Kossuth utca 5. számú ház telkének hátsó kerítése alá húzódva egy korábbi, egyenes záródás alapfalai kerültek felszínre, a szentély déli fala a ház kertjé-